Na ne! Úgy tűnik, hogy a fák imádják a földrengéseket

A földrengések az emberek számára kivédhetetlen és súlyos természeti csapásokat jelentenek. De nem minden földi élőlény retteg tőlük, a kutatók például nemrég kiderítették, hogy a fák kifejezetten képesek előnyt kovácsolni a kataklizmákból.

Miközben a földrengések épületeket döntenek le, és hatalmas anyagi károkat okoznak, ezzel párhuzamosan jó hatással vannak az erdőkre. Egy friss tanulmány szerint a heves földmozgások azzal segítik a fákat, hogy extra mennyiségű vizet vezetnek a gyökereik környékére a talajban.

A plusz tápanyag a fákban is nyomot hagy, az évgyűrűk tanulmányozásával tehát következtetni tudunk arra, mikor voltak nagyobb földrengések a történelem során egy adott vidéken. Ezzel a módszerrel akár hónapos pontossággal is megadható egy régi természeti csapás ideje.

Az összefüggésre a tudósok egy 2010-es kínai földrengés után figyeltek fel, amely 8,8-as erősségű volt. Ez megrázta a folyóvölgyeket is, és meglepő módon hatott az üledékszállításra. A kutatók számára gyanússá vált, hogy a környéken lévő patakok gyorsabban folynak, mint a katasztrófa előtt.

Azt gondolták, hogy a rengés a talajt sokkal átjárhatóbbá tette, így a talajvíz könnyebben vehette útját a völgyek felé. Mindez az ott élő fák számára természetesen előnyösnek bizonyult, míg a domboldalakba kapaszkodó növényeknek nem igazán.

Ennek igazolására a kutatók összegyűjtöttek egy csomó famintát, amelyeket aztán egy németországi laboratóriumban vettek alapos vizsgálat alá. Arra voltak kíváncsiak, hogyan változik az évgyűrűk alakja és vastagsága a több víz hatására.

Gabriela Spanicot szexi pózban „kötötték ki” az erdőben 3 fához, a sztár elképesztő évfordulót ünnepel idén - fotó

Olvass tovább...

Bebizonyosodott, hogy a völgyekben élő fák akár hónapokon keresztül is gyorsabban tudtak növekedni, mint a földrengést megelőző időszakban. Olyan lökést adott nekik a természeti csapás, mintha heves esőzések érték volna a vidéket.

Ezzel ellentétben a domboldalakon álló fák lassabban növekedtek a rengést követően, hiszen ők így már kevesebb vízhez jutottak. Az évgyűrűs módszer tehát minden korábbinál alkalmasabbnak tűnik régi földrengések, vulkánkitörések, cunamik dátumának meghatározására.