Kalandos úton érkezett egy egyiptomi múmia Szombathelyre, csak kevesen láthatják a több ezer éves testet

Az egyiptomi régészeti leletekben rengetegen láttak anyagi hasznot már az 1800-as években is, a múmiákat pedig sok esetben nem hagyták békében nyugodni, hanem évezredekkel haláluk után a világ különböző pontjaira adták el őket, hogy ott kiállíthassák a testeket - a belépőkből szintén busás hasznot remélve.

Nem véletlenül született számos legenda az egyiptomi átkokról, hiszen van abban valami erősen visszatetsző, amikor ilyen mélységekben bolygatják a múltat, sőt, kíváncsi turisták fotózgatják az időszámításunk előtti időkből származó múmiákat. Magyarországra is került ezekből a testekből, nem is akármilyen körülmények között.

A „szombathelyi múmiaként” elhíresült lelet a helyi gimnáziumot fenntartó prépost-prelátus Kunc Adolf ajándékaként került az oktatási intézménybe, mint szemléltetőeszköz. A testet dr. Carl-August Reinhardt ajánlotta fel – persze pénzért, egy olcsóbb és egy drágább „csomagban”. A leletegyüttesből Reinhardt a British Museumnak és a berlini múzeumnak is adott el, így minden bizonnyal komoly összeg ütötte érte a markát.

Végül a jó állapotú koporsó 1896 nyarán érkezett meg Thebéből Szombathelyre, és mint az antropológiai vizsgálatokból kiderült, egy 35-40 éves férfit rejtett, akit halála után nem szokványos módon vászonruhába öltöztettek. A már kétezres években elvégzett kormeghatározás egyébként azt is megállapította, hogy időszámításunk előtt 320-200 között halhatott meg, Akhmimban készült koporsója viszont 150 évvel későbbi készítésű, így vélhetően a két lelet nem ugyanazon temetkezési helyről származik.

A fél évszázadig gyakorlatilag szertárban tárolt múmia az ötvenes évek elején végül a Savaria Múzeum közreműködésével a Szépművészetibe került, és egészen 2015-ig ott is volt, míg végül egy időszakos kiállítás keretei között visszaszállították Szombathelyre. A múmia ezt követően visszakerült a Szépművészetibe, ám jelenleg nincs kiállítva.

Forrás: History magazin