Kolosszális titok derült ki Trianonról, a román királynő ezt is el akarta venni hazánktól

Trianon traumája

A Kárpát-medence történelme sosem volt eseménytelen, a 20. század viszont még a szokásosnál is mozgalmasabbra sikeredett.

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés enyhén szólva átrajzolta a térképet: megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, ami keretbe foglalta a magyar állami működést is, új államok jöttek létre, Magyarország pedig elvesztette területe nagy részét, miközben sok millió magyar került más országok fennhatósága alá.

A trianoni szerződés a mai napig az egyik legnagyobb tragédiaként él a történelmi tudatban, így nem meglepő, hogy a kevéssé tudott részletek mindig élénk érdeklődést váltanak ki.

Külföldi lobbi

A trauma akkora volt, hogy nehezen lehetett racionális magyarázatot találni, így nem csoda, hogy már a korban lábra kaptak különböző érdekes elméletek, hogy miért is volt ekkora mértékű a büntetés.

A románsággal már akkor sem volt teljesen felhőtlennek nevezhető a viszony, Erdély odacsatolása pedig nem sokat javított ezen - ennek kapcsán pedig hamar felmerültek különböző vádak velük kapcsolatban.

Az egyik népszerű korabeli tévhit szerint Clemenceau-t a románok tizenhat szűzlánnyal akarták megvesztegetni, sőt a román királyné is személyesen próbált hatni rá.

A történet ebben a formában semmiképpen nem igaz: a királyné lobbizott Mátészalkáért, a kötegyáni vasúti csomópontért és a Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonalért, ám ezek végül Magyarországnál maradtak, a női "küldöttségre" vonatkozó történet pedig már csak azért is komolytalan, mert Clemenceau 1920-ban hetvenkilenc éves volt.

Clemenceau és a románok

Meglehetősen jól dokumentált, hogy Clemenceau nem kedvelte Ion I. C. Brătianu román miniszterelnököt, ennek ellenére támogatta a román területi igényeket, akárcsak a csehekét - egészen egyszerűen ez szolgálta Franciaország érdekeit.

A magyar diplomáciában felmerült, hogy Clemenceau magyar menyén (a fia felesége Michnay Ida volt) keresztül próbáljanak kapcsolatot találni a francia államfőhöz, de személyiségét ismerve mindenki tudta, valamint a kortárs magyar publicisztika is megírta, hogy döntéseit nem családi szálak, hanem Franciaország stratégiai érdekei vezérlik.

Mindezek mellett igaz az is, hogy Clemenceau a húszas években már maga is elismerte: a versailles-i békerendszer előbb-utóbb újabb háborúhoz vezet.

Ezért kapta Magyarország a legszigorúbb büntetést az első világháború után:

_{forrás: vasarnap.com}