Iszonyatos helyen van a magyarok őshazája, itt még eddig senki nem kereste

Viták a magyar őstörténet körül

Magyarországon kevés dologgal kapcsolatban van konszenzus, ez alól pedig saját népünk őstörténete sem kivétel. A polémia leginkább abból fakad, hogy mást állít a hivatalos akadémia álláspont, mint a középkori krónikák és az általános történelmi emlékezet: míg a hivatalos szakmai állásfoglalás a finnugor rokonságot vallja, addig a krónikák a hun származástudatot erősítik.

A 19. századig nem igazán merült fel a kérdés senkiben, evidenciaként volt kezelve a hun rokonság, ekkora azonban megjelent a magyar nyelvet a finnugor nyelvcsaládba soroló elmélet, ami egy idő után genetikai rokonsággá is - egy ideje azonban már a modern tudomány is helyt kér magának a vitaasztalnál.

Mit mondanak a legújabb kutatások?

A legújabb antropológiai és archeogenetikai kutatások szerint a magyarság eredete jóval keletebbre vezethető vissza, mint azt a korábbi, kizárólag nyelvészeti alapon felállított finnugor elmélet sugallta.

A honfoglalók jelentős részénél kimutatott turanoid embertípus széles arcú, enyhén keleties vonásokat mutat, amely nem az Urál hegység körüli vidékre, hanem a kelet-európai és ázsiai sztyeppék övezetébe mutat.

A koponyatípus több ezer éves leletsora a Fekete-tenger, a Kaukázus és az Aral-tó térségét jelöli meg, majd tovább vezet egészen a mai Kazahsztánon át a Bajkál-tó környékéig. A genetikai vizsgálatok ugyanezt erősítik: a honfoglaló köznép és elit több csoportja is olyan kevert europid-mongolid jegyekkel bírt, amelyek távol-keleti eredetre utalnak.

Mi a helyzet a nyelvvel?

Bár sokan a finnugor nyelvrokonság elméletét is politikai ihletettségűnek tartják, ezek a kutatások tulajdonképpen még nem zárják ki azt - az viszont biztos, hogy elválasztja a nyelv és az etnikum történetét.

A vándorló sztyeppei népek több ezer kilométeres mozgása, a téli és nyári szállások közti ingázás, a különböző törzsek szövetsége és keveredése könnyen eredményezhette azt, hogy régészeti és genetikai nyomok az Urál vidékén is felbukkanjanak, miközben a nagyobb népességtömb jóval keletebbről érkezett.

A magyarság tehát nem egyetlen forrásból állt össze, hanem több nép, több nyelv és több kulturális hatás találkozásából, de az embertani és genetikai adatok alapján őshazáját leginkább a kelet-eurázsiai sztyeppék és a Bajkál-tó felé eső területeken érdemes keresni.

Türk Attila régész a magyar őshazáról:

_{forrás: 24.hu}