
Ezzel a példátlan névvel szerepel Trianon a román tankönyvekben, a hideg futkározik majd a hátadon
Olvass tovább...


Ennyire profán oka lett volna a döntésnek?
A Kárpát-medence a történelem során soha nem volt csendes térség: népvándorlások, királyságok, birodalmi szintű hatalmi játszmák formálták a sorsát.
A huszadik század viszont még ezekhez képest is meglehetősen mozgalmasra sikerült tágabb hazánkban: az első világháború végére az Osztrák Magyar Monarchia széthullott, a térség határai és etnikai arányai teljesen átrendeződtek.
Magyarország területének kétharmada elveszett, ezzel együtt pedig rengeteg közösség élete változott meg egyik napról a másikra - nem véletlen, hogy mindez a mai napig a legfájóbb nemzeti traumaként él a magyar történelmi tudatban.

Olvass tovább...
A veszteség nagysága miatt sokan keresték a magyarázatot arra, miért történhetett meg mindez - a tények mellett pedig idővel legendák is terjedni kezdtek.
A történelemóráktól a kocsmákig rendszeresen előkerül az a népszerű történet, hogy a békerendezés egyik legfontosabb szereplője, Georges Clemenceau francia miniszterelnök különös személyes bosszúvágy miatt fordult Magyarország ellen.
A szóbeszéd szerint nem kedvelte fia magyar feleségét, ezért akarta a magyarokat megbüntetni - a történet jól hangzik, átélhető érzelmi logikát kínál, és sokaknak könnyebb volt egy ember haragjára fogni a történelmi tragédiát, mint elfogadni a nagyhatalmi érdekek könyörtelen működését.

Olvass tovább...
A valósághoz némi köze van a történetnek, bár csak nagyon-nagyon érintőleges szinten.
Az igaz, hogy Clemenceau fia, Michel valóban egy magyar nőt vett el: Michnay Idát Galántán ismerte meg, házasságukból két gyermek született.
A kapcsolat végül a háború alatt széthullott, de Ida a családban maradt - ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy a francia miniszterelnök személyes bosszúból alakította volna a békefeltételeket.
A döntések mögött tehát biztosan nem családi ellentétek álltak, hanem az a nagyhatalmi törekvés, amely Európa térképét tartósan át akarta rajzolni - a legenda mégis tovább él, mert egyszerű választ ad egy bonyolult és fájó kérdésre.
Ezért kapta Magyarország a legszigorúbb büntetést a világháború után: