Ezzel a példátlan névvel szerepel Trianon a román tankönyvekben, a hideg futkározik majd a hátadon

A Kárpát-medence a 20. században

A Kárpát-medence történelme az évezredek alatt igencsak mozgalmas volt, a 20. század viszont talán még a szokásosnál is turbulensebbre sikeredett - a két világháború erős nyomot hagyott a térség határain.

Az első világháborút követően megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, a trianoni döntések új államokat hoztak létre, hatalmas területeket csatoltak el például hazánktól. Míg számunkra talán a történelem egyik legnagyobb tragédiája a trianoni szerződés, addig a szomszédos államok érthetően egészen máshogy állnak hozzá, különösen Románia és Szlovákia.

Románia és Trianon

Annak ellenére, hogy ilyen jelentős hatása volt mindenhol, kifejezetten érdekes, hogy Romániában a Trianon szó nem sokat mond a nép számára, ott ugyanis egészen máshogy emlegetik az első világháborút lezáró eseménysort.

A román közgondolkodásban a Versailles-i kastély, vagyis Trianon szinte egyáltalán nem jelenik meg, még a történelemkönyvek is a "Nagy egyesülés napja"-ról vagy a gyulafehérvári nemzetgyűlésről beszélnek - 1918 december 1-én mondták ki ugyanis Erdély Romániához való csatolását, ami 1990 óta nemzeti ünnep keleti szomszédainknál.

A nagy egyesülés

Romániában a trianoni döntésnek egészen sajátos értelmezése van: a békeszerződés úgy jelenik meg, mint a román nemzeti törekvések sikere, pedig ha egészen őszinték akarunk lenni, akkor be kell lássuk, hogy az voltaképpen az antant nagyhatalmak döntése volt - ezt egyébként a román történészek is elismerik, az állam viszont némileg mást kommunikál róla (különösen így volt ez a Ceaușescu-érában).

Az egyesítés-narratíva remek bizonyítéka az is, hogy az akkori román király, a Hohenzollern-házból származó I. Ferdinánd nagyváradi lovasszobrán is ott áll az "Intregitorul", magyarul "egyesítő" szó - annak ellenére is, hogy a trianoni tárgyalóasztalnál a román küldöttség nem döntéshozóként, csak érdekelt félként volt jelen.

A román narratíva Trianonról:

_{forrás: Kollai István, Zahorán Csaba - TRIANON A ROMÁN ÉS SZLOVÁK KÖZTUDATBAN}