Hatvanpusztáról olyan 4 soros irat került elő, amely igazán rendkívüli, egy igazi hazai irodalmár helyezi történelmi távlatokba a helyszínt

A leghíresebb birtok

Minden bizonnyal már nem sok olyan ember akad az országban, aki ne hallott volna Hatvanpusztáról - nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a helyszín vezeti az egykori Habsburg-birtokok ismertségi versenyét.

Mivel történelmi léptékkel mérve csak nem túl régen került a köztudatba, hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy valami modern dologról van szó, ám abból, hogy egykor Habsburg-birtok volt, azért sejthetjük, hogy ez nem így van - tulajdonképpen történelmi szempontból is igen jelentős helyszínről beszélünk.

Hatvanpuszta története

A mai Hatvanpuszta helyén a török hódítás előtt Hatvan nevű falu állt, amely elnéptelenedése után a "puszta" jelzővel élt tovább. A terület elsőként egy 1783-as katonai térképen bukkant fel, majd József nádor birtokfejlesztéseinek részeként vált jelentőssé. A főherceg juhászatot telepített ide, az innen származó alcsúti juhok gyapja hamarosan az ország legjobbjaként vált ismertté.

Hunfalvy János 1856-os útleírása is említést tett a mintagazdaságról, amelyet a "legmagyarabb Habsburgként" emlegetett nádor személyes szenvedélye fűtött. József nemcsak a földeket tette termékennyé, hanem a birtok jövedelmeiből országos kulturális és tudományos intézményeket támogatott, köztük a Nemzeti Múzeumot, a Ludovika Akadémiát vagy a Városliget fejlesztését.

Egy magyar költő Hatvanpusztáról

Hatvanpuszta amellett, hogy mintagazdaság volt, igazi társasági központként is szolgált, ahol a főurak saját műveltségüket is haladó szellemüket bizonyíthatták. Így került oda Vajda János költő is, aki a magyar irodalom igen sajátos alakja: művészete egy olyan korszakban bontakozott ki, ami átmenetinek tekinthető az akkor már kicsit meghaladottnak számít nemzeti romantikus és a még nem teljesen kiforrott, új, modern irányzatok között.

Pontosan ebből a sajátságos helyzetéből fakadóan nem is foglalkoznak vele annyit, mint az őt megelőző "klasszikus" generációval (Petőfi Sándorral, Arany Jánosról sokkal több szó esik) vagy az őt követő 20. századi nyugatos modernekkel, de Vajda János utáni művészek szinte mind inspirációként tekintettek a korban igen haladó szelleműnek tekinthető költészetére.

Vajda János így írt a Hatvanpusztán töltött időszakáról:

„Úgy tetszett, mintha az új Magyarország napja kelne ott előttem, ahonnan egy szebb jövendő korszerű művelődésének fénye sugárzik szerteszét a hazára. Az alcsúti uradalom volt ugyanis egész Európában a legelső, sehol utol nem ért tökélyű mintagazdaság.”

Vajda János munkásságának jelentősége:

_{forrás: hvg}