Magyar szenzáció, megtalálták Árpád vezér halálának pontos helyét, bődületes meglepetés

A magyar írásbeliség, és annak fennmaradt darabjaiból szinte semmire sincs bizonyítékunk a Szent István megkeresztelkedése előtti időszakból. A Honfoglalás 896-os dátuma sem egy feltétlenül papírra, vagy inkább kőbe vésett dátum. Az ugyanis tudományos tény, hogy még évekig háborúztak a magyarok, miután a Vereckei-hágón át beszivárogtak a Kárpát-medencébe. Ahonnan szinte minden valamire való népet elűztek, kiirtottak vagy éppen azok simulékonysága révén esetleg asszimiláltak. Persze ezt a rivális, Kárpátokon túli frank és germán népek távolról sem nézték jó szemmel.

Ezért egészen 907-ig harcban álltak a külső ellenségekkel a magyar hadurak, és maga Árpád fejedelem is. Ekkorra Álmos már nem élt. A nagy vezér minden bizonnyal már a Vereckei-hágón sem jutott át. Egyes elméletek szerint csatában esett el, mások szerint törzsi szokás szerint feláldozták és/vagy egy hatalmi játszmában egyszerűen csak félreállították. 

Csíptük a nagyok szemét

Az említett 907-es dátum viszont valóban fontos kilométerkő a magyar történelemben, lévén ezt követően körülbelül 120 évig nem lépett magyar földre külhoni katona ellenséges szándékkal. A háborúskodás és a harcok velünk maradtak, ám azok megmaradtak kalandozó hadjáratnak, erőfitogtató király sanyargatásnak. Ehhez általában szinte mindig más volt a szövetségesünk. Azonban a pozsonyi csata utáni, nyugat-európai kirándulásokat Árpád már nem élhette meg. 

Arról viták folynak a szakértők között, hogy Árpád pontosan mikor és hol halhatott meg, illetve, hogy hol is van a sírja a honfoglaló fejedelemnek. A 907-es, bajor haderővel való megütközésünk fő helyszíne a Duna partja volt Pozsonynál. Itt a több, mint kétszeres túlerőt a remek helyismerettel és taktikával rendelkező magyarok csatát nyertek. Magáról az eseményről nem sok forrásunk van itthonról, jobbára csak a Keleti Frank Birodalomhoz hű bajor hadurak és kiskirályok nekrológjai adnak forrásanyagot. Számos fejedelmük esett el ugyanis a nyár eleji csatában.

Amely nagy eséllyel Árpád végzetét is jelenthette. 

Ám az sem kizárt, hogy Árpád még a csata előtt, vagy csak utána szenderült örök álomba. A hivatalos kánon szerint legkésőbb 907. júliusában már nem ő volt a magyarok fejedelme. A legenda szerint egy nagy folyó forrásánál temették el, ami áthaladt Attila hun király egykori városán. Állítólag a kereszténység felvétele után Árpád sírja fölé egy templomot, valamint egy települést építettek. Ez volt az azóta nyomtalanul eltűnt Fehéregyháza. Állítólag Mátyás még egy pálos kolostort is emeltetett a sír és a templom gondozására.  

Ki volt valójában Árpád fejedelem?