
Így néztek ki Árpád honfoglaló ősmagyarjai, életre keltették az egyikük arcát
Olvass tovább...
Sokáig azt sem tudtuk, hogy túlélték-e a tatárjárást a keleten maradt magyar testvéreink, de egy erős bizonyíték mindenre választ ad.
A régészek, történészek, antropológusok áldozatos munkájának köszönhetően ma már többé-kevésbé tisztában vagyunk azzal, hol helyezkedett el a magyar őshaza. Európa és Ázsia határáról, az Urál környékéről indultak el elődeink, hogy végül Árpád vezetésével a Kárpát-medencében telepedjenek meg.
De mi történt vajon azokkal, akik a messzi keleten maradtak? Bizonyíték van rá, hogy egy ideig még tartották a kapcsolatot az új hazában lévőkkel, de aztán a történelem viharai elsodorták őket.
Legkésőbb a 13. században már nem volt élő a kapcsolat a két csoport között, ezért is vágott neki Julianus domonkos szerzetes és három társa egy veszélyes útnak. A céljuk az volt, hogy megtalálják keleti testvéreinket, és a leírások szerint a küldetés sikerrel járt.
A mongol invázió (mi tatárjárásnak nevezzük) azonban – úgy tűnt – végleg elsöpörte a keleti magyarságot. Szerencsére ez azonban nem volt így, mert az Arany Horda nevű mongol állam szövetségesei között később megtalálhatjuk azt a népet is, amelyet a történészek egyértelműen a keleti magyarokkal azonosítottak.
Olvass tovább...
A történet folytatásához egészen az 1960-as évekig kell előreugranunk. Tatár régészek akkor tártak fel igen különleges sírokat a Volga és a Káma összefolyásánál, mégpedig a 9. század végéről. Akkoriban zajlott Árpádék honfoglalása, és ezek a temetkezőhelyek kétségtelen párhuzamokat mutattak a Kárpát-medence magyar honfoglalás kori sírjaival, például a részleges lovas temetkezés szokásával.
Nyilvánvaló volt a következtetés, hogy a volgai sírokban magyarok nyugodhatnak, ám ezt sokáig nem sikerült bizonyítani. 1983-ban azonban az egyik sírkövön arab írásos feliratot találtak, amely az elhunyt apjának nevét tartalmazta: Madzsar Radzsab.
Az illető 1311-ben hunyt el, és ha valóban magyar volt, akkor a nagyapja talán még Julianus baráttal is találkozhatott. A halott bizonyosan iszlám vallású volt, tudósokat nevelt, muszlim templomokat építtetett és Iszmailnak hívták. Nem volt keresztény, mint a korabeli magyarok a Kárpát-medencében, de abban a környezetben nem is lehetett más vallású, mint muzulmán.
Izgalmas infók a magyar őshazáról:
Olvass tovább...