Két orosz tudós olyat mondott Trianonról, ami minden magyar törikönyvből kimaradt

Trianon tragédiája

1920 június 4-e nem éppen aranybetűkkel szerepel a magyar történelem lapjain: a trianoni békeszerződés aláírása a magyar köztudatban az egyik legtragikusabb nap. A vesztes első világháborút követően megszűnt a monarchia, Magyarország elvesztette területének és lakosságának nagy részét, amik a szomszédos államokhoz kerültek.

A szomszédos országokban természetesen más a hozzáállás Trianonhoz, Romániában például nemzeti ünnep ez a nap, még annak ellenére is, hogy az ottani történészek is elismerik, hogy ez nem feltétlenül a román külpolitika fantasztikus teljesítménye, lévén, hogy a döntést az antant nagyhatalmak hozták meg.

Mit mondtak a szovjetek?

Volt azonban egy európai nagyhatalom, amelyik nem vett részt a trianoni szerződés alakításában, ez az ország pedig a Szovjetunió.

1926-ban a Szovjetunióban is megjelent egy trianoni békeszerződésről szóló brosúra, amely a vesztes államokkal kötött békék orosz fordításait és kommentárjait tartalmazó sorozat része volt.

A kiadványt két orosz tudós, Jurij Kljucsnyikov jogász és Andrej Szabanyin diplomata szerkesztették. A Trianonhoz való hozzáállása tulajdonképpen meglepő, az ugyanis tulajdonképpen Magyarországgal szimpatizált - bár a teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy cél a szovjet külpolitikai érvelés társadalmi népszerűsítése volt.

A Szovjetunió hivatalos narratívája a versailles-i békerendszert "imperialista rablóbékének" nevezte, valamint az sem volt utolsó szempont, hogy a szovjetek győztes-vesztes ellentét hangsúlyozásával kívánták erősíteni a forradalmi mozgalmakat Közép- és Kelet-Európában.

A tanulmány tartalma

A trianoni kötetben (az orosz cím: Итоги империалистической войны - Серия мирных договоров - Az imperialista háború következményei - A békeszerződések sorozata) Kljucsnyikov 25 oldalas bevezető tanulmánya szerepel, amely meglepően tárgyilagos hangvételű - egyáltalán nem nem propagandaszöveg, hanem a magyar fél szempontjait is megértő elemzés.

Részletesen bemutatja a béketárgyalások menetét, külön kitér Apponyi Albert 1920. január 16-i beszédére, külön fejezetet szentel Magyarország földrajzi, demográfiai veszteségeinek, valamint részletesen tárgyalja a békekötés következtében felmerült gazdasági nehézségeket is.

A tanulmány író két tudós meglepően komoly karriert futott be a korai Szovjetunióban annak ellenére, hogy egyikük sem volt tagja az SZKP-nak, minden bizonnyal azért, mert tényleg komoly szakértelemmel rendelkeztek - sajnos azonban a '40-es éveket már nem érték meg, Sztálin ugyanis 1938-ban a tisztogatások alatt őket is kivégeztette.

Járhattunk volna rosszabbul is Trianonban:

_{forrás: Veritas Intézet}