Itt az elhallgatott igazság Trianonról, egy román történész szivárogtatta ki

Trianon határon innen és túl

A trianoni békediktátum Magyarország történelmének egyik legnagyobb tragédiájaként él a köztudatban. Az ország elveszítette területének kétharmadát, lakosságának jelentős része idegen állam fennhatósága alá került, a nemzeti trauma mindmáig meghatározza a magyar gondolkodást.

Ezt a nézetet azért nem mindenki osztja a Kárpát-medencében: Romániában a szerződés aláírása, június 4-e nemzeti ünnep: a "Nagy Egyesülés" beteljesüléseként tekintenek rá, amely lezárta Erdély csatlakozását.

Kínos részletek - a román történészek véleménye

A román történészek közül azonban egyre többen hangsúlyozzák, hogy a kép azért messze nem ilyen tiszta - ahogy egyikük fogalmazott: "a részletek mindig kínosak." 

A magyar főváros megszállása a Tanácsköztársaság után, Clemenceau kemény fenyegetése a román csapatok kivonására, vagy az a tény, hogy a magyarokat senki nem kérdezte meg sorsukról, mind-mind árnyalják az ünnepi képet.

Ezen kívül több kutatás is kimutatta, hogy a román területmegnagyobbodás sokszor gazdasági visszaeséssel járt, hiszen a frissen csatolt területek nehezen illeszkedtek az ország egészéhez.

Ezek a körülmények nem igen szoktak megjelenni a hivatalos narratívában (Ceaușescu alatt pedig végképp elhallgatták), de a szakmai vitákban egyre hangsúlyosabban jelennek meg - a román történészszakma véleménye így egyre inkább eltávolodik az állami hozzáállástól.

Óvatos hangok Romániában

A legbátrabb román történészek nem is viszik túlzásba Trianon magasztalását, elismerik, hogy az "igazságos béke" mítosza helyett inkább nagyhatalmi játszmák döntöttek a határokról.

A hivatalos, állami narratíva továbbra is ünneplő, de a szakmai vitákban egyre több az árnyalat. A magyar közgondolkodás számára ez csekély vigasz, de azért fontos jelzés, hogy a szomszéd országban sem mindenki látja Trianont hibátlan győzelemnek. 

Ezek a körülmények vezettek ahhoz, hogy Magyarország ilyen szigorú büntetést kapjon:

forrás: orszagut.com