
Megvizsgálták a magyarok DNS-ét, 10 millió magyar döbbent le azonnal
Olvass tovább...


A fellelt sírt viharos gyorsasággal pusztították el.
A magyar történelemben nehéz lenne túlbecsülni Árpád vezér jelentőségét: amellett, hogy hozzá fűződik a honfoglalás, az Árpád-ház (történelmi nevén Turul-ház) első uralkodója is, akinek leszármazottai még évszázadokig ültek hazánk trónján a korai középkorban.
Jelentőségénél fogva is roppant sajnálatos az a tény, hogy a sírja a modern történelemtudomány állítása szerint a mai napig nem került elő - bizonyos források alapján viszont már a 19. században megtalálták, de valamilyen rejtélyes okból kifolyólag elpusztították azt.

Olvass tovább...
A 19. század második felében, egészen pontosan 1869-ben, a budai határban a Viktória-téglagyár építése során egy halom feltárása közben a munkások váratlan leletre bukkantak: a halom belsejében egy templomrom állt, amelyben emberi csontok, szarkofágok és különféle régi tárgyak kerültek elő.
A rom feltűnése rögtön felkeltette a történészek és régészek érdeklődését, sokan ugyanis azt sejtették, hogy itt állhatott a Fehéregyháznak nevezett templom, amelyet Anonymus szerint Árpád sírja fölé emeltek.
A rom helyszínét Vásárhelyi Géza földbirtokos is többször felkereste. Vásárhelyi, aki maga is lelkes műkedvelő régész volt, minden alkalommal leszállt kocsijáról, hogy megvizsgálja a templomromot.
Tapasztalatait először a Rómer Flóris szerkesztette Archeológiai Értesítő egyik akkor megjelent füzetében tette közzé, majd Wekerle Lászlónak is levélben számolt be a feltárás körülményeiről.

Olvass tovább...
A helyzet különösen érdekes volt, mert a romok egy részét a téglagyár munkásai lerombolták, a szanktuáriumot és a templomhajó maradékát azonban meghagyták. Rómer Flóris közbelépése kulcsfontosságú volt: felismerte, hogy a templom romjai nem pusztán régészeti érdekességek, hanem a nemzeti múlt fontos emlékei.
Kijelentette, hogy a szanktuáriumot kímélni kell, mivel feltételezése szerint itt állhatott az a kápolna, amely Szent István idejéből származott, és közvetlen kapcsolatban állhatott Árpád sírjával.
A rom felső részét végül 1881-ben egy Szantner Mátyás nevű óbudai polgár vásárolta meg, és csákánnyal, valamint puskaporral próbálta szétrobbantani az építményt.
Szerencsére a falak alapzata masszív volt, így a munka részben kudarcba fulladt, és a szanktuárium szerencsésen megmaradt.
A föld alatti részek és a szanktuáriumban talált csontok viszont a csontszén-gyárba kerültek, így nyomaik a későbbi kutatások számára gyakorlatilag elérhetetlenné váltak, így a felfedezés hitelességét voltaképpen lehetetlen bebizonyítani.