
Magyarok rekedtek a bombázások közepén, kitört a pánik, a poklot élik meg a Közel-Keleten
Olvass tovább...


Beváltotta Irán, amitől az egész világ rettegett.
Háborús állapotok uralkodnak a Közel-Keleten, miután magyar idő szerint a reggeli órákban Amerika és Izrael közösen megtámadtak Iránt. Erre válaszul Irán az összes környékbeli országot bombázni kezdte, ahol vannak amerikai támaszpontok, illetve Izraelt is azonnal célba vették.
Ebben a cikkünkben arról írtunk, hogy több magyar is Dubajban, illetve Abu Dhabiban ragadt, miután leálltak a repülőterek, illetve az emírségekbe is becsapódtak bombák:

Olvass tovább...
Előhúzta Teherán azt a kártyát, amivel az egész világot térdre kényszerítheti, ugyanis egyes értesülések szerint lezárták a Hormuzi-szorost. A keskeny tengeri átjáró a világkereskedelem egyik legfontosabb hajózási útvonala és stratégiai csomópontja a tengeren szállított olajnak, ugyanis ez köti össze a Perzsa-öbölt a nyílt óceánnal. Északi oldalán Irán tengerpartja, déli részén a Muszandam-félsziget húzódik; utóbbin Omán osztozik az Egyesült Arab Emírségekkel - írja az en.wikipedia.org.
Az izraeli sajtó arról is, hogy Teherán már régóta azzal fenyegetőzött, hogyha konfliktus alakul ki körülötte, akkor lezárja a Hormuzi-szorost. Már január végén azzal fenyegetőzött az egyik vezetőjük, hogy lezárják a tengeri útvonalat.
A thetimesofisrael.com azt írja, hogy nagyon sebezhető pontja a Perzsa-öbölnek a Hormuzi-szoros, hiszen körülbelül 50 kilométer keskeny és 60 méter mély.
"A szorost ritkán lakott vagy sivatagi szigetek tarkítják, amelyek stratégiailag fontosak."
A szoros egy létfontosságú útvonal a világ szempontjából, hiszen összeköti a Perzsa-öblöt ázsiai, európai, észak-amerikai és más piacokkal is. 2024-ben a világ olajfelhasználásnak az egyötöde része haladt át a szoroson, ami átlagosan napi 20 millió hordót jelentett. De a szoroson keresztül cseppfolyósított földgázt is vittek a nyílt vízre.
"Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rendelkezik a szoros megkerülésére alkalmas infrastruktúrával, ami potenciálisan enyhítheti a fennakadásokat, de tranzitkapacitásuk továbbra is nagyon korlátozott – körülbelül napi 2,6 millió hordó."
-írja a thetimesofisrael.

Olvass tovább...