
Két orosz tudós olyat mondott Trianonról, ami minden magyar törikönyvből kimaradt
Olvass tovább...
Érdekes a Burgenland név eredete is.
A trianoni békediktátum után csupán kevés helyen rendezhetek népszavazásokat a magyar és a környező területek, frissen létrejött országhatárok mentén. Az egyik legfontosabb népszavazásra Sopronban és Sopron környékén került sor 1921-ben. A nyugat-magyarországi határok kérdése ekkor már közel két éve volt napirenden, ám folyamatosan húzódott a döntés, míg végül megtartották az ominózus népszavazásokat.
A többi pedig már maga a történelem, hiszen Sopronban végül a többség Magyarország mellett döntött, az osztrákok azonban sokáig nem akarták elfogadni ezt a döntést.
A döntő népszavazásra amúgy 1921 decemberében került sor, pontosan december 14. és 16. között tartották a sorsdöntő voksolást, amelyen 65,08 százalékos eredmény született, Magyarország javára.
Olvass tovább...
Ám a nyugat-magyarországi részek így is elvesztek, 3900 négyzetkilométer került a frissen létrejövő Ausztriához. Érdekesség, hogy ezt a területet még 1918-ban Német-Nyugatmagyarországnak hívták, hiszen más név ekkor még nem állt rendelkezésre. A Burgenland megnevezés majd csak 1919 után jelenik meg, ám akkor még nem ebben a formában jön létre az országrésze neve.
Korábban ez a terület, amit az osztrákok szerettek volna megszerezni a Vierburgenland nevet viselte, ez pedig arra vezethető vissza, hogy a terület négy olyan magyar vármegye területén feküdt, amelyek nevében benne van a Burg szócska. Természetesen itt a német nevekről van szó.
Pozsony = Press-burg, Moson = Wieselburg, Sopron = Ödenburg és Vas = Eisenburg.
Ám később Pozsonyt megszállták a csehszlovákok, és az elnevezés elvesztette a létjogosultságát, így végül lerövidült, és lett belőle Burgenland. Ám az osztrákok sokáig nem fogadták el a népszavazás eredményét, és Burgenland fővárosának Ödenburgot, azaz Sopront tartották továbbra is.
Olvass tovább...
(Forrás: Hűség Napja, Brenner Vilmos: Nyolcvan éve született meg Burgenland tartomány/Vasi Szemle)