Sokkoló fordulatot hozott a magyarok eredetének vizsgálata, a románok és a szlovákok döbbennek meg majd a legjobban

Viták a magyarok eredete körül

A téma iránt érdeklődök számára nem újdonság, hogy magyar őstörténet körül a mai napig erős viták dúlnak.

Tulajdonképpen két elmélet áll szemben egymással: az egyik a 19. század óta ismert finnugor nyelvrokonság, amelyet az akadémiai kutatás ma is alapnak tekint, a másik pedig a történelmi krónikákra építő hun rokonság gondolata, amely sokak szerint jobban illik a honfoglalók harcos, sztyeppei világához.

A vita máig eldöntetlen - a modern genetikai módszerek megjelenésével viszont már a történeti genetikusok is helyet kérnek az őstörténeti asztalnál.

Az elmúlt években olyan eredmények jelentek meg, amelyek finomítják a korábbi képet és új kérdések elé állítják a szakmát és a közvéleményt egyaránt.

A baskírok és a honfoglalók meglepő genetikai közelsége

A legfrissebb kutatások egyik legfontosabb megállapítása, hogy az Urál vidékén élő baskírok genetikai mintázata közelebb áll a honfoglalókéhoz és az obi-ugor közösségekhez, mint a mai magyaroké.

Ennek hátterében az a több ezer éves közös történet áll, amelyben az ugor alapú apai vonalak jól követhetők. A Jenei és Jurmat nevű baskír nemzetségek például pontos magyar megfelelőkkel rendelkeznek és ritka Y-kromoszómás vonalaik egyértelmű kapcsot jelentenek a honfoglaló és a mai magyar génállomány között.

A kutatók 80 százalék fölötti ugor genetikai arányt mértek két, Urál vidéki temetőben, Ujelgiben és Karanajevóban: ezek alapján valószínű, hogy a keleti magyarok jelentős része a baskír népességbe olvadt, míg más csoportjaik nyugatra indultak és végül ők alkották a honfoglaló törzsszövetség magját.

Legközelebbi mai rokonaink

Ami igazán meglepő lehet, hogy a kutatások alapján mai magyar népesség génállománya alig tér el a környező országok lakosságától - döbbenetesen hangzik, de a kutatók szerint természetes folyamat eredménye.

Az oka nem az, hogy honfoglaló magyarok ősi genetikai öröksége eltűnt volna, hanem az, hogy a Kárpát medencében a magyarság lett a politikai és kulturális vezető erő. A kutatók szerint egy uralkodó népesség genetikai állománya egy évezred alatt drasztikusan átalakulhat - a többségi helyzetben lévő közösséghez más népcsoportok folyamatosan csatlakoznak, beköltöznek, házasodnak, és fokozatosan átveszik a nyelvét, kultúráját, identitását.

Akad azonban egy jelentős magyar népcsoport, akik kivételt jelentenek: az erdélyi székelyek - bennük jóval magasabb arányban mutathatók ki dél-szibériai ugor és más belső-ázsiai genetikai vonalak.

Az eredmények újra előhozták azt a régi kérdést, hogy a székelyek magyar vagy török eredetűek. A genetikai adatok alapján mindkettő szerepet kaphatott: több kutató szerint a honfoglalók egy része keveredett a Kárpát-medencében maradt hun eredetű csoportokkal, ebből a találkozásból alakult ki a későbbi székely közösség. 

A hun-magyar rokonság genetikai bizonyítékai:

_{forrás: tudas.hu}