Ez a legkeletibb magyar település, olyan idegen neve van, hogy ki sem bírod mondani

A Fekete-tenger partjától egy kőhajításnyira, Konstanca megyében fekszik egy apró, de annál különlegesebb település. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján mindössze 724 fő lakja, mégis egyedülálló hely számunka a térképen. Ha egy magyar turista erre téved, furcsán érezheti magát: a feliratokat nem érti, a gyerekek románul kiáltanak egymásnak. Aztán a semmiből meghall egy-egy ismerős hangot, több mint 1500 kilométerre hazájától.

A lakosság nagy része a moldvai csángóktól származik. Az alapító csángó családok még a 20. század elején jutalomként kapták a területet hadi szolgálataikért.

A monda szerint, pedig amikor új otthonukat alapították, olyan nevet szerettek volna adni a falunak, amely a legnagyobb harcaik helyszínére emlékezteti őket, így lett Oituz, vagyis „Ojtoz”, az Ojtozi-szoros után.

A mai napig él itt olyan idős lakos, aki folyékonyan beszél magyarul, de a nyelvromlás nem kerülte el ezt a területet sem. A fiatalabb generáció ma már inkább román nyelven kommunikál.

A településnek viszont máig sikerült megőriznie katolikus hagyományait. A kis falunak két római katolikus temploma is van, köztük egy újabb, amelynek Nagyboldogasszony a védőszentje, az ő búcsúját minden évben augusztus 15-én meg is tartják.

De csak egy Ojtoz létezik?

Sokak számára összezavaró lehet a név, ugyanis van egy másik Ojtoz (Ojtoztelep) is Erdélyben. Ezúttal Kovászna megyében, Bereck közelében. Ez a falu a Keleti-Kárpátok szívében, a már említett Ojtozi-szoros keleti bejáratánál fekszik, ahol egykor vámház működött.

Itt az 1850-es években szinte kizárólag magyarok éltek, bár a lakosság összetétele az idők során változott, a falu megőrizte magyarságát. Többek között testvértelepülésévé vált a magyarországi Ellenddel, valamint emblematikus pontja lett a honvédek által emelt Hármashalom emlékmű, melyet 2014-ben kettőskereszttel is kiegészítettek.

A két Ojtoz története a nevüket leszámítva látszólag különbözik, mégis ugyanazon kulturális emlékezet köti őket össze. Oituz igazi különlegessége talán abban rejlik, hogy míg térben messze van az anyaországtól, de lélekben a magyar történelem része.