promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Rábukkantak a legendás római császár villájára: modern megoldások garantálták a fényűző luxust, a vulkán ellen azonban kevés volt

Rábukkantak a legendás római császár villájára: modern megoldások garantálták a fényűző luxust, a vulkán ellen azonban kevés volt

Borítókép:  Profimedia
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

Minden bizonnyal sokan még ma is örülnének egy ilyen ingatlannak.

A Tokiói Egyetem kutatói egy közel kétezer éves épületet fedeztek fel egy dél-olaszországi vulkáni hamu által eltemetett ókori római romokat tartalmazó helyszínen. A kutatócsoport úgy véli, hogy az épület az első római császár, Augustus (Kr. e. 63 - Kr. u. 14) villája lehetett.

A Mariko Muramatsu olasz szakos professzor által vezetett csapat 2002-ben kezdte meg a Vezúv északi oldalán, a Campania régióban található Somma Vesuviana romjainak feltárását.

Az ókori beszámolók szerint Augustus a Vezúvtól északkeletre fekvő villájában hunyt el, és később emlékművet emeltek ott teljesítményének emlékére. A villa pontos helye azonban rejtély maradt.

A Tokiói Egyetem kutatói feltárták a raktárként használt épület egy részét. Az épület egyik falán tucatnyi amfora kerámiaedény volt sorba rendezve. Emellett felfedezték egy valószínűleg a fürdő fűtésére használt kemence romjait is. A fal egy része beomlott, és ősi tetőcserepeket szórt szét a padlón.

A kemencéből származó szén kormeghatározásából kiderült, hogy a legtöbb minta az első század körüli időszakból származik. A kutatók szerint semmi sem datálható a következő időszakból, és úgy vélik, hogy a kemencét ezután már nem használták.

A kutatók szerint fennáll annak a lehetősége, hogy az épület a császár villája volt, mert volt benne egy magánfürdő, amelyet egy befolyásos személyiség rezidenciáján helyeztek el. Azt is mondják, hogy a fürdő Augustus halálával egy időben használaton kívül került, és később egy nagy templomnak tűnő épületet építettek a helyén.

A romokat borító vulkáni habkő a csapat által végzett kémiai összetétel-elemzés szerint a Vezúv 79-es kitörése során keletkezett láva, kőzetek és forró gázok piroklasztikus áramlásából származik. A hegy déli lejtőjén fekvő Pompeji ugyanebben a kitörésben teljesen elpusztult.

"Húsz év után végre eljutottunk ide"

- mondta Masanori Aoyagi, a Tokiói Egyetem nyugati klasszikus régészet professor emeritusa, aki a lelőhely feltárását 2002-ben megkezdő kutatócsoport első vezetője volt.

"Ez egy jelentős fejlemény, amely segít meghatározni a Vezúv északi oldalán okozott károkat, és átfogóbb képet kaphatunk a 79-es kitörésről."

forrás: Arkeonews