Különleges római dolgokra bukkantak a régészek, furcsa szokások derültek ki

A dél-portugáliai Faróban, az ókori római kori Ossónoba városában három, a Kr. u. 5. vagy 6. századból származó temetkezést tártak fel.

Ossónoba első régészeti leletei a Kr. e. 4. századból származnak, amikor a föníciaiak letelepedtek a Földközi-tenger nyugati részén. A várost ezután Ossónobának nevezték A Kr. e. 2. századtól a Kr. u. 8. századig a város római és vizigót uralom alatt állt, majd 713-ban a muszlimok hódították meg.

Az ERA Arqueologia régészcsapata ókori római kori építményekre, valamint egy férfi, egy nő és egy gyermek maradványaira bukkant, miközben ásatásokat végzett egy 5000 négyzetméteres területen, amely végül egy ingatlanfejlesztésnek ad majd otthont.

Az építkezés előtt zajló ásatások során egy férfi sírját tárták fel, akinek csontváza teljes volt, és aki 39 és 45 év közötti lehetett, valamint egy 25 év alatti fiatal nőt és egy csecsemőt, aki legfeljebb hat hónapos lehetett Francisco Correa régész szerint.

Francisco Correia, a projekt vezető régésze közleményében elmondta, hogy a felfedezések egy régi teherautó-javító műhelyben történtek, és feltehetően az 5. vagy 6. századból származnak.

Cláudia Maio antropológus szerint úgy tűnik, hogy a sírokat a múltban kifosztották, hogy "apró karkötőket, nyakláncokat és gyűrűket" lopjanak. A sírok arra utalnak, hogy az embereknek "valamilyen gazdasági státusuk lehetett", mivel nem egyszerűen nyílt sírokba helyezték őket, hanem gondosan megépített sírokba temették őket.

A három ember sírjának közelsége arra utal, hogy családtagok voltak, bár a csapat ebben nem lehet biztos.

Ahhoz, hogy többet tudjanak meg, a kutatók remélik, hogy pontosabb válaszokat tudnak majd adni DNS-vizsgálatokkal és izotópos elemzési technikákkal, amelyeket a népességmozgások és a táplálkozási szokások meghatározására használnak az ősi emberi maradványokban található kémiai nyomokból.

A legújabb régészeti felfedezés nem érte meglepetésként a régészeket, akik már vezettek hasonló munkálatokat, amelyek eredményeként 2020-ban egy római kori, feltehetően a Kr. u. első századból származó játékleletet találtak.

"Tudjuk, hogy régészeti potenciállal rendelkező területen vagyunk, ahol nyugatra egy 17. századi kolostor (Santo António dos Capuchos) található, keletre pedig az a terület fekszik, ahol az Óceán Istenének (Deus Oceano) mozaikját találták, amely ma nemzeti kincs"

- mondta a régész.

Ami viszont meglepetésként érte a régészeket, az a sírok elhelyezkedése.

"A korábbi tanulmányok alapján ez egy olyan terület lett volna, amely valószínűleg lakóterület vagy inkább ipari tevékenységhez kötődő terület. Sok nyoma van a szalókáknak. A Largo da Madalena lett volna a bejárata Ossónoba város városi területének. Az azonosított sírok a Figuras területén, a Teatro Lethes közelében, az Ermida de São Sebastião és az Escola D. Afonso III pavilonja közelében találhatók. Ez a terület szinte a városi szöveten belül van"

- magyarázta a régész, hozzátéve, hogy ez egyszerre mutatja be Ossónoba növekedését és hanyatlását.

A férfi és a nő sírját mészkőlapokkal zárták le, amelyekről úgy véli, hogy néhány emblematikus épület újrahasznosított részei, amelyek itt állhattak a környéken.

A munkálatokért társfelelős ERA Arqueologia projektvezetője szerint a sírokon kívül több száz apró tárgyat is találtak, amelyek arra utalnak, hogy mozaik is lehetett ott.

A kutatók római kori leleteket is találtak a területen, köztük kerámiákat, csontkockákat, szögeket, gombostűket, egy kanalat, egy festékgyár lehetséges nyomait, valamint Nagy Konstantin uralkodása idején, Kr. u. 306 és 337 között vert érméket.

_{forrás: Arkeonews}