Az ókori görög gőzgép rejtélye a mai napig nem hagyja nyugodni a tudósokat, lenyűgöző a találmány, ami 1500 évvel megelőzte a korát

Még elképesztőbb, hogy mire használták a bonyolult szerkezetet.
Ha megkérdeznénk, hogy mikor találták fel először a gőzgépet, valószínűleg a 18. századra tippelnénk, amely az ipari forradalmat indította el - feltalálása egy új kor nyitányát jelezte: hatása akkora volt, hogy bár már technológiailag rég meghaladott, a gőzgépre építve egy egészen sajátos esztétikájú modern szubkultúra, az úgynevezett steampunk is kifejlődött.
A gízai piramisokról és a görög templomokról is napvilágot látott valami elképzelhetetlen, amire eddig csak a legmerészebbek gondoltak
Olvass tovább...
És igaza is lenne - de jóval több mint ezer évvel korábban, nem sokkal Kr. u. 0 után Alexandriai Hero leírt egyfajta gőzgépet, amelyet ismeretlen célra használtak. A szerkezet egy egyszerű gőzturbina, amely akkor forog, ha a víztartályt felmelegítik:
"Ezután az következik, hogy az üst felmelegedve, a gömbbe hulló gőz (atmis) [...] a hajlított hátú (kis csöveken) keresztül a fedőre esik, és forgatja a gömböt, akárcsak a táncoló figurák esetében"
- írta Alexandriai Hero, azaz Heron (egészen részletes, 19 oldalas, angol nyelvű tanulmány a szerkezetről ITT olvasható).

A leghíresebb ókori történész beszámolói szerint léteztek óriások, részletesen ír róluk több művében is
Olvass tovább...
Bár egy rendkívül menő eszköz volt, amivel valószínűleg ámulatba ejthetted az agórán az összes ókori görög haverodat, a tényleges hasznosság szempontjából nem éppen tartozott a legnélkülözhetetlenebb dolgok közé a rejtélyes tárgy:
"Heron eszköze eleve rossz konstrukció ahhoz, hogy használható energiát termeljen"
- írta Paul Keyser az A New Look at Heron's 'Steam Engine' című könyvében, amely a gép működését vizsgálta.
"A forgó hüvelycsukló miatt [...] vagy túlzott súrlódással vagy túlzott szivárgással kell rendelkeznie, mindkét esetben csökkentve a készülék hatásfokát. A gömbnek nem lenne elegendő tehetetlensége ahhoz, hogy egyenletes teljesítményt adjon változó terhelés esetén (azaz gyenge lendkerék), és túl gyorsan forogna (több mint 1000 fordulat/perc) ahhoz, hogy egyszerű redukciós hajtóművekkel továbbítani lehessen a teljesítményt".
Keyser a motort - amely távol áll az évszázadokkal később létrehozott valódi gőzgépektől - inkább a rakéta és a reaktív erő első demonstrációjának nevezi.
Mi volt tehát a célja? Bosszantó módon Heron hallgatott erről a kérdésről, spekulációkra bízva azt. Úgy gondolják, hogy a szerkezetet valószínűleg újdonságként használták, hogy szórakoztassák és meghökkentsék az ókori görög polgártársakat - úgy tűnik tehát, a görögök valóban sok tekintetben megelőzték a korukat. Ezen túlmenően az aeolipile-t (a szerkezet neve) arra is használhatták, hogy csodát tegyenek a templomokban.
Forrás: iFLScience
