A gízai piramisokról és a görög templomokról is napvilágot látott valami elképzelhetetlen, amire eddig csak a legmerészebbek gondoltak

Elképzelni is nehéz, hogy a rodoszi kolosszus, a Zeusz-szobor és a világ többi ókori hét csodája ugyanúgy fest, mint több ezer évvel ezelőtt, amikor először megépítették. A mesterséges intelligencia manapság már majdnem mindent lehetővé tesz, most azt is megalkották, hogy a modern társadalom láthassa, hogyan néznének ki a világ csodái a világháborúk és a természeti katasztrófák nélkül.

Titokzatos hajóroncs belsejében 170 éves pezsgőt találtak és megkóstolták: gyomorforgató szavakkal írták le mit éreztek

Olvass tovább...

Ha a Rodoszi Kolosszus még mindig állna, akkor biztosan ez lenne az egyik nagy látványossága a görög szigetnek. A hatalmas szobor 30 méter magasan magasodott a rodoszi kikötő felett, a görög napistent, Hélioszt ábrázolta. Egy földrengés okozta végül a hatalmas szobor pusztulását, amely a 282-ben történt. Elkészülte után kevesebb mint egy évszázadig maradt fent.

Földrengések sorozata végzett az ókor leghíresebb világítótornyával is, amely egykor több mint 350 méter magasan állt az ókori Egyiptomban, az Alexandria kikötőjében található Pharos-szigeten. Ez egy összetett szerkezet volt, amelyet arra terveztek, hogy bemutassa a világ szellemi tőkéjének tehetségét, miközben feltárja annak matematikai és geometriai alapjait.

Egykoron egy 40 méter magas elefántcsontból készült Zeusz szobor is létezett, ski egy tágas templomban ült trónon. A feljegyzések szerint a hatalmas szobor i.sz. 426-ban egy tűzvészben pusztult el Konstantinápolyban, a mesterséges intelligencia által készített képen turisták veszik körül.

Ma már a Halikarnasszusi mauzóleumnak sincs nyoma, a sírt Mausolusnak, Kis-Ázsia ősi régiójának, Caria uralkodójának építették. Az épület olyan lenyűgöző volt, hogy a néhai király neve a jelentős temetkezési emlékművek általános szava lett. A szerkezet a görög, közel-keleti és egyiptomi tervezési elvek keveréke volt, anatóliai és penteli márványban. Kr.e. 350-ben építették a mai Törökország területén, és a 13. században egy sor földrengés pusztította el.

Artemisz temploma Efézusban sem található már meg. Az első, aki lerombolta, Herosztratosz volt, majd következtek a gótok, akik a rómaiak elől menekülve tönkretették a várost. Végül i.sz. 401-ben egy keresztény tömeg végzett vele teljesen, csak az alapok és egyetlen oszlop maradt meg – amely ma is látható.