Bob Marley csettintene: az UNESCO világörökségi listáján a reggae

A grúz birkózás, az ír hurling mellett a reggae is felkerült az UNESCO kulturális világörökségi listájára, így döntött csütörtökön a szervezet.

A Chidaoba, vagyis a grúz birkózás egy harcművészeti ág Grúzia-szerte, amit ma is sokan űznek az országban. A férfiak speciális ruhákba öltözve, zenei aláfestéssel küzdenek meg egymással, úriember módjára, tehát nem fajul orrvérzésig az összecsapás.

A hurling iránti rajongást magam is tapasztaltam, amikor egyik barátommal Írországban dolgoztunk az egyetemi éveinkben. Ez egy tőről metszett ír sportág, Amerikában is csak azért játsszák, mert rengeteg ír vándorolt ki az elmúlt évszázadokban. Egy speciális ütővel kell a kapuba, vagy az amerikai focihoz hasonlóan kapufák közé juttatni a speciális labdát, melyhez kézzel is hozzá lehet érni.

A reggae-t a hatvanas évek olyan zenekarainak, zenészeinek köszönhetően ismerte meg a világ, mint Toots and the Maytals, Peter Tosh és Bob Marley.

Az UNESCO szerint hat a szellemre, az érzelmekre, sőt még spirituális és szocio-politikai üzenete is van, így megérett rá, hogy felkerüljön a világörökségi listára. A zenei műfaj a skaban és a rocksteadyben gyökerezik – de sokan ezt a két irányzatot is reggae-nek hívják, a jamaicai zenék gyűjtőneveként –, Jamaicából indult világhódító útjára, s eleinte főképp az USA-ban és Nagy-Britanniában terjedt el. A brit reggae olyan nevekkel büszkélkedhet, mint Desmond Dekker, Jimmy Cliff és a Bob and Marcia.

Jamaica idén kezdeményezte, hogy a reggae kerüljön fel az ENSZ szervezetének listájára, a folyamat pedig néhány hónap alatt lezajlott.

(Gaba)