Lemerültek egy tóba az európai civilizáció bölcsőjében, több mint tízezer éves, nyugtalanító rejtélyt találtak
Olvass tovább...
Sok lelet jó állapotban őrződött meg, erre nem számítottak a kutatók.
A Gribshunden királyi zászlóshajó roncsának kiterjedt feltárása új leletek tárházát hozta fel: új ismereteket a hadihajók harci platformjairól és egy egyedülálló fegyverládát a késő középkorból.
A kutatást a Södertörni Egyetem és a Stockholmi Egyetem CEMAS/Archeológiai és Ősi Kultúra Intézete (CEMAS/Institute of Archeology and Ancient Culture) víz alatti régészeinek együttműködésével végezték.
A Gribshunden (más néven Griffin vagy Griffin-Hound) I. János dán király (1481-1513), a Kalmari Unió uralkodójának zászlóshajója volt. A Gribshunden dán hadihajó 1495-ben elsüllyedt Svédország partjainál. A roncsot az 1970-es években fedezték fel sportbúvárok, de csak 2000-ben hozták nyilvánosságra a kutatók számára.
A legutóbbi terepmunka a roncson tavaly májusban zajlott. A Johan Rönnby, a Södertörni Egyetem professzora és Rolf Warming, a Stockholmi Egyetem doktorjelöltje által vezetett kutatócsoport víz alatti kamerák és fotogrammetriai 3D technológia segítségével vizsgálta és dokumentálta a hajó maradványainak további részeit.
A kutatás fénypontjai közé tartozik egy fából készült harci láda felfedezése, a páncélzat elemzése és a hajó felépítményének jobb megértése.
Olvass tovább...
Egy láda feltárása volt az egyik legjelentősebb felfedezés a legutóbbi merülés során. Azonosították a "fegyveres szerszámosláda" tartalmát, miután nagy felbontású fényképeket készítettek róla. Egy zeugládáról van szó, egy lőszertároló és -gyártó szerszámosládáról, amelyről a korabeli illusztrációkból tudjuk, hogy gyakran kísérte a hadseregeket a csatatereken.
A kutatók azt írják: "A láda tartalma erősen korrodált, de úgy tűnik, hogy több különböző tárgyból áll, amelyek egy nagyobb, korrodált vasból készült kéregben helyezkednek el. A kéregben több éles kovakődarab található, amelyek kaniszteres lőszerek részeként értelmezhetők... A maradványok északi felében két hosszúkás ólomlemezdarabot lehet megkülönböztetni, amelyek szélén néhány lyuk van (feltehetően a könnyebb kezelhetőség érdekében az öntési folyamat során), valamint legalább három kőformát különböző kaliberű ólomgolyókhoz. Az öntőformákat kézi lőfegyverekhez, például kézigolyóhoz, de nagyobb kaliberű lőfegyverekhez, valószínűleg arquebusokhoz vagy kisebb zárótöltetű fegyverekhez való lövedékek gyártására szánták." Az öntőformák a lövedékek gyártására szolgáltak.
A láda és tartalma valószínűleg azoké a német zsoldosoké volt, akik a Gribshunden elsüllyedésekor a fedélzeten tartózkodtak. Kétségtelenül a középkori haditechnika fontos leletéről van szó.
Olvass tovább...
A kutatók a roncsok feltérképezésével azonosították a hajó felépítményének jelentős részét, amely annak ellenére megmaradt, hogy a faanyagok széthasadtak és szétszóródtak a tengerfenéken. Ezek a faanyagok fontos betekintést nyújthatnak a kutatóknak abba, hogyan nézett ki a felépítmény, és ezáltal a hadihajó katonai képességei.
A búvármunkák mellett egy tanulmányt is végeztek, amely a korábban előkerült postakocsi-ingek darabjait foglalta magába. A Stockholmi Egyetem régészeti kutatólaboratóriumának professzorával, Kerstin Lidénnel együttműködve a kutatók megállapították, hogy a gyűrűs szövésnek több szála és építési módja volt, ami arra utal, hogy többször is javították. Az ilyen hauberkek, vagyis postaingek a megőrzött gyűrűk mérete alapján akár 150 000 gyűrűt is tarthattak.
Egy korai lőfegyvert és egy ivóedényt találtak a Prof. Johan Rönnby vezetésével végzett korábbi merülések során, és a kutatások arra utalnak, hogy a hajót valószínűleg Dél-Hollandiában építették.
forrás: Arkeonews