Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Súlyosabb következményei lesznek a felgyorsult jégolvadásnak, mint eddig hitték

Súlyosabb következményei lesznek a felgyorsult jégolvadásnak, mint eddig hitték

Tech & Tudomány

Súlyosabb következményei lesznek a felgyorsult jégolvadásnak, mint eddig hitték

Tech & Tudomány

Helmeczi Benjamin - 2020.03.12. 20:35

Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon.

A Föld két nagy kiterjedésű jégmezője 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 és 2017 óta a tudósok szerint, akik a két sarkvidék műholdadatairól végeztek átfogó elemzést. A vizsgált periódus jégolvadása 17,8 milliméterrel emelte a tengervizek szintjét globálisan.

„Ma a jégtakarók számlájára írható a tengerszint-emelkedés nagyjából harmada, míg az 1990-es években az arány valójában elenyésző, körülbelül ötszázalékos volt”

– magyarázta Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem professzora a BBC hírportáljának, aki a jégmezők tömegéről folyó összehasonlító kutatási projekt egyik vezetője.

A kutatásban résztvevő szakértők majdnem három évtized sarkvidékekről készített műholdas megfigyelési adatait tekintették át. Ezek a műholdak nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait.

A tudósok az eredményekhez azt is hozzáfűzték, hogy a jégolvadás az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének számítógépes modellezései alapján készült 2014-es értékelése 53 centiméteres globális vízszintemelkedést vár 2100-ra. A szakértők tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az antarktiszi és grönlandi jégolvadás sokkal pesszimistább forgatókönyvet sugall, valószínűleg további 17 centiméterrel növeli a század végére szóló becslést.

„Ha ez valóra válik, 2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie”

– mutatott rá Sheperd.

Grönland és az Antarktisz kissé eltérően reagál az éghajlatváltozásra. A déli-sarkvidéki jégolvadás leginkább az óceáni vízhőmérséklet emelkedésének számlájára írható, mely a jégmezők szélét támadja. Az északi-sarkvidéki jeget is éri ez a hatás, azonban itt a melegedő levegőt is hozzá kell adni.

A két sarkvidék összesen 17,8 milliméteres tengerszintemeléséből 10,6 milliméter (60 százalék) a grönlandi, 7,2 milliméter (40 százalék) az antarktiszi olvadásnak tulajdonítható. Az 1990-es években mintegy 81 milliárd tonna olvadt el évenként a két sarkvidéken, a 2010-es évekre ez évi 475 milliárd tonnára emelkedett.

Borítókép: CAIA IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY / NEW / Science Photo Library