Az időjárás egyszer már kipusztította a tökéletes civilizációt

Még jócskán időszámításunk előtt érte nem csak fénykorát, hanem puszta létezését az egykor volt harappa kultúra, mely a mai India északnyugati területére és Pakisztánra volt hatással. Pontosabb helyszíne, és a letűnt civilizáció napjainkra megmaradt mementója az Indus völgyében található. A szubkontinens és a két mai modern állam leghosszabb folyója remek környezetet biztosított a harappák felfutásához, majd igen hosszúra nyúlt fennmaradásához. Hasonló módon fejlődtek és léptek előre szinte minden területen, mind a velük párhuzamosan meglóduló egyiptomiak. 

Ám míg az egyiptomiak lényegében egy mindvégig felszínen maradt, el nem feledett kulturált társadalmat tudtak létrehozni, a harappa népesség i. e. 4000 és 2000 között megélte mind a hajnalát, majd az alkonyát is, hogy aztán évezredekig a méltatlan feledés homályába veszhessenek. Felfedezésükre csak a 20. század elején került sor, még a történelem világháborúkba fordult sodrásai előtt. A letűnt kultúra tulajdonképpen két nagyvárost foglalt magába, amelyek neve Mohendzsodaro és Harappa volt, mint az egyértelmű, utóbbi lett a civilizáció elnevezésének alapja is. A két polisz egyébként egymástól ottani viszonylatban egészen közel, 600 kilométerre feküdt egymástól. A két város között azonban kifejezetten jó volt a közlekedési lehetőség, egy állandó útvonal kötötte össze őket. 

Harappa és Mohendzsodaro teljesen hasonlóan épültek fel, az infrastruktúra felépítése rendezett és szabályozott volt. Az akár emeletes épületek és lakóházak egymással párhuzamos és derékszögű utcákban álltak. A lakosok elsősorban mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással és kereskedelemmel foglalkoztak. Írásos emlékek is maradtak fenn a harappáktól, azonban ezek a maradványok és feljegyzések a mai napig megfejtetlenek maradtak. Bár kíváncsiak lennék, hogy a mesterséges intelligencia, élén a ChatGPT korszerűégével képes lenne-e megbírkózni a kihívással. 

Komoly mérnökeik voltak. A járványok és fertőzések elkerülése, a higiénia érdekében ugyanis házaikat már úgy tervezték meg, hogy a vezetékes vízrendszerük mellett még a szennyvíz-elvezetés is működőképes volt. Egy kihívással a nevezett kultúra képviselői azonban nem tudtak mit kezdeni. A kutatók szerint a körülbelül 2 ezer éven át tartó tündöklést egy hirtelen összeomlás követte. Ezt pedig az időjárás gyors és drasztikus, továbbá tartós megváltozása okozhatta. A feltételezés arról értekezik, hogy meghosszabbodhatott a száraz időszak, és jócskán visszaeshetett a várható terméshozam. Ez alapjaiban rengette meg a mezőgazdaságot, ami az alapját jelentette a lakosság együttélésének. Ennek okán a két város lakossága szétszéledt, és olyan vidékekre költözött, amely jobb lehetőséggel kecsegtetett. 

Ha már az időjárás szóba került, egyelőre a magyarországi viszonyok sem túl kedvezőek: