Így kúszott Magyarország fölé a csernobili atomfelhő, videón a legnehezebb napok
Olvass tovább...
Csak nagyon kevesen tudhatták, mekkora baj történt az atomerőműben, mint ahogy azt is, hogy milyen messzire elér a hatása.
Magyarországon több évtizedes hagyománya van a május elsejei munka ünnepének. Az ehhez köthető majálisokat általában ma már többnyire a családi programokkal, rendezvényekkel, kikapcsolódással köthetjük össze, ám nem volt ez mindig így.
A rendszerváltást megelőzően ugyanis kötelező programnak számított a felvonulás, melyre minden nagyobb városban sort kerítettek. Ilyenkor ezrek sétáltak végig a főutcákon, zászlókat lengetve, molinókat kifeszítve. A városvezetők a tribünökről integettek, míg további ezrek az út mentén fogadták a felvonulókat.
Olvass tovább...
Általában ezzel semmi gond nem volt, a legtöbben letudták a feladatukat és csendben hazamentek, ám a 1986 május elseje más volt, mint a többi. Ugyanis mindenkire, aki az utcán volt, láthatatlan veszély leselkedett.
Néhány nappal korábban ugyanis az akkor még Szovjetunióhoz tartozó Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű négyes reaktora felrobbant, a katasztrófa nyomán keletkező radioaktív felhő pedig beterítette Európát.
Magyarországnak bizonyos szempontból szerencséje volt, hiszen kisebb dózisú sugárszennyezés érte, mint mondjuk a skandináv államokat, vagy éppen a szomszédos Ausztriát. Ám míg tőlünk nyugatabbra tájékoztatták a közvéleményt a veszélyről, addig nálunk gyakorlatilag tilos volt róla nyilvánosan beszélni.
Olvass tovább...
A rádióban elhangzó, a baleset tényéről szóló pársoros híren kívül – amiért az akkori szerkesztő büntetést is kapott – az emberek legfeljebb pár homályos figyelmeztetést hallhattak néhány titokban telefonáló kutatótól, a határ mentén élők esetleg az osztrák köztévéből. Ám a május elsejei felvonulásokat természetesen nem fújták le.