Így kúszott Magyarország fölé a csernobili atomfelhő, videón a legnehezebb napok

1986. április 26-án a történelem legsúlyosabb nukleáris balesetével kellett szembenéznie a világnak, a csernobili atomerőműben bekövetkezett katasztrófa pedig a mai napig hatással van az életünkre, egyszersmind bizonyította, hogy baj esetén nem biztos, hogy az első helyen az emberélet áll.

A szovjet vezetés ugyanis igyekezett elfedni a baleset súlyosságát, egy ponton túl azonban már nem lehetett tovább titkolózni, és kiderült, hogy a hatalmas szennyeződés egész Európát veszélyezteti.

A Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű négyes reaktorának hajnali felrobbanását követően alig néhány órának kellett csupán eltelnie, hogy Svédországban kimutassák a megnövekedett radioaktivitást. Már akkor lehetett tudni, hogy valami óriási baj történt.

Csak a svédeknél 12 ezer négyzetkilométernyi terület vált sugárszennyezetté, a következő napokban pedig tucatnyi európai ország területe fölött haladt végig az atomfelhő, Ausztria területének csaknem tíz százaléka volt érintett.

Magyarországot sem kerülte el a felhő, a széljárásnak hála azonban hazánk annak ellenére is a szerencsésebb nemzetek közé tartozott, hogy a lakosság az első napokban gyakorlatilag semmit nem tudott a katasztrófáról.

Bár a Központi Fizikai Kutatóintézet munkatársai detektálták a sugárzást és igyekeztek is figyelmeztetni legalább az óvodákat és az iskolákat, a Petőfi rádióban csak pár mondatban említették a balesetet, két nappal annak bekövetkezte után. Arról pedig nem esett szó, hogy Magyarország is érintett lehet.

Épp ezért megtartották a május elsejei felvonulásokat, a felhő azonban pont ezen a napon lepte el Magyarországot, ráadásul napközben csapadék is volt, ami kimosta a szennyeződés egy részét. Napokkal később már kelet felől érkezett egy újabb felhő, jóval komolyabb dózist hozva hazánk fölé. Mindent egybevetve azonban még így is azon országok közé tartozunk, ahol a kihullás kisebb mértékű volt, ám ez csupán a véletlennek köszönhető.