Hátborzongató felfedezés Csernobilban: kíméletlen, a sugárzásnak teljesen ellenálló furcsa lényeket találtak

A csernobili elzárt zónában élő fonálférgek pontosan nulla reakciót adnak a szerencsétlenül járt erőművet körülvevő háttérsugárzás szintjére - derült ki egy új kutatásból. A mikroszkopikus férgek genomjának elemzése után a tudósok felfedezték, hogy az élőlények DNS-e teljesen változatlan maradt annak ellenére, hogy olyan szintű ionizáló sugárzásnak voltak kitéve, amelyet mi emberek károsnak tartunk.

"A csernobili atomerőmű 1986-os katasztrófája a környező régiót a bolygón ismert leginkább radioaktív tájjá változtatta" 

- írják a tanulmány szerzői. Csaknem 40 évvel később a helyszín körül egy 30 kilométeres terület még mindig elhagyatott a magas szintű, visszamaradó sugárzás miatt, bár egyelőre nem világos, hogy ez milyen hatással volt a helyi élővilágra. 

 "Vajon a hirtelen környezeti változás olyan fajokat, vagy akár fajon belüli egyedeket szelektált ki, amelyek természetüknél fogva ellenállóbbak az ionizáló sugárzással szemben?"

- tűnődik Sophia Tintori, a tanulmány szerzője egy nyilatkozatban. A vizsgálathoz ő és kollégái 15 fonálférget gyűjtöttek össze a CEZ különböző területeiről, és összehasonlították genomjukat a világ különböző részeiről származó, ugyanahhoz a fajhoz tartozó öt másik féreg genomjával.

Mivel az ionizáló sugárzás kettősszál-töréseket okozhat a DNS-ben, a kutatók arra gyanakodtak, hogy a csernobili férgek "örökletes kromoszóma-átrendeződéseket" mutatnak, amelyek a sugárzásnak kitett fonálférgek több generációján keresztül öröklődnek. Meglepetésükre azonban a CEZ példányai nem mutattak kromoszómális eltéréseket a Németországból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Mauritiusról és a Fülöp-szigetekről származó férgekkel összehasonlítva.

További elemzések kimutatták, hogy a csernobili fonálférgek nem mutattak újabb keletű mutációkat, mint nemzetközi társaik, ami mind arra utal, hogy DNS-ük nem károsodott a csernobili sugárzás miatt.

"Ez nem jelenti azt, hogy Csernobil biztonságos - ez inkább azt jelenti, hogy a fonálférgek valóban ellenálló állatok, és képesek ellenállni a szélsőséges körülményeknek. Azt sem tudjuk, hogy az általunk begyűjtött férgek mindegyike mennyi ideig volt a zónában, így nem lehetünk biztosak abban, hogy pontosan milyen mértékű sugárterhelés érte az egyes férgeket és őseiket az elmúlt négy évtizedben."

- mondja Tintori. 

Mivel a kutatók azon tűnődtek, hogy a Csernobilból származó fonálférgek talán egyszerűen csak egy különleges mechanizmussal rendelkeznek a sérült DNS javítására, ezután három különböző, mutációt okozó vegyi anyagnak tették ki az állatokat, és megfigyelték, hogyan öröklődnek ezek a mutációk a következő generációkra. Összességében azt találták, hogy a különböző fonálféregtörzsek különböző mértékű toleranciát mutattak ezekkel a mutagénekkel szemben, de a sugárzásnak való kitettségük alapján nem lehetett megjósolni a reakcióikat.

Más szóval, a csernobili férgek nem védték szisztematikusan jobban a DNS-üket, mint a máshonnan származó fonálférgek, ami arra utal, hogy a Csernobilon belüli sugárzási szintek nem szelektálták ki a nagyobb genetikai ellenálló képességű törzseket. Ehelyett úgy tűnik, hogy a fonálférgeket egyszerűen nem zavarja az ionizáló sugárzás.

Bár ezek az eredmények nyilvánvalóan nagyszerű hírek, ha mikroszkopikus féregről van szó, az emberek számára is jelentőséggel bírnak. Segíthetnek például a tudósoknak megérteni, hogy egyes emberek miért érzékenyebbek a DNS-károsodásra, mint mások, ami új ismeretekhez vezethet a rák és más betegségek kialakulásával kapcsolatban.

"Most, hogy tudjuk, hogy a [fonálféreg] mely törzsei érzékenyebbek vagy toleránsabbak a DNS-károsodásra, ezeket a törzseket felhasználhatjuk annak tanulmányozására, hogy különböző egyének miért szenvedik el nagyobb valószínűséggel a rákkeltő anyagok hatásait, mint mások"

- mondja Tintori.

forrás: Proceedings of the National Academy of Sciences