Figyelmeztettek, valami olyasmit találtak a Balatonban, aminek nagyon nem lenne ott a helye

„Nem kívánatos” a jelenléte, ezért fontos dologra hívták fel a horgászok figyelmét.
Nagy problémát jelentenek a hazai vizeinkben elszaporodó invazív fajok, melyek számos esetben kiszorítják az őshonos halakat, fenyegetve ezzel a biológiai sokszínűséget és az ökoszisztémát. Ezúttal a Balatonban találtak egy halfajt, melynek elszaporodása komoly problémát jelentene.
Gyors egymásutánban, először április 19-én, majd egy nappal később, Révfülöpön, valamint Balatonlellén két horgász is egy-egy tokhalat emelt ki a Balatonból. Ám mivel nem tudták meghatározni pontosan a halak fajtáját, végül visszaengedték a vízbe, ugyanis attól tartottak, hogy védett halakat fogtak ki.

A Balaton alatt hatalmas mennyiségű kőolajat találhattak, a kitermelése azonban rejtélyes módon elmaradt
Olvass tovább...
Mint azonban azt a Balatoni Halgazdálkodás honlapján kifejtették, a Balatonban nincs őshonos tokféle, melyek egyértelmű meghatározása amúgy sem a legegyszerűbb dolog, hiszen nem árt, ha van fotónk róla, mellyel össze tudjuk hasonlítani a kifogott halat.
Érdemes a szájnyílást, a bajuszszálakat, az orr jegyeit és elhelyezkedését megvizsgálni. A lapnak három halbiológus és egy toktenyésztéssel foglalkozó szakértő is megerősítette, hogy mindkét kifogott hal lénai, vagy másik nevén szibériai tok.
Ezeket legfőképp étkezési célból tenyésztik, és több hazai horgásztóban is fellelhetők, ám Magyarországon idegenhonos, így a jelenléte sem kívánatos. Mint hozzátették, rendkívül csekély az esélye, hogy ilyen hallal találkozzanak a balatoni horgászok.

Az új balatoni agymenés miatt özönlenek a turisták az édesvízi tengerünkhöz, leesik az állad ettől az őrülettől
Olvass tovább...
Vélhetően a vízgyűjtőn található halgazdálkodási létesítményből szökhettek ki az említett halak, a honlapon pedig felhívták rá a figyelmet, hogy idegenhonos lénai tok kifogását követően ne engedjék azt vissza a vízbe. Meghatározásához pedig vizsgálják meg a szájkörnyékét, illetve amennyiben mód van rá, fotót is készítsenek róla.
Mint írták, így lehet megkülönböztetni az egymásra hasonlító halfajokat:
„A kecsegét (Acipenser ruthenus) egyértelműen azonosítja, hogy bajuszszálai rojtozottak, hátrasimítva elérik a felső ajkat. A vágótok (Acipenser gueldenstsedtii) bajuszszálai simák, hátrasimítva nem érik el a felső ajkat. A lénai tok (Acipenser baerii) bajuszszálai simák, hátrasimítva elérik a felső ajkat.”
