Tikos alagútrendszer húzódik a Parlament alatt, nem arra használták amire elsőre gondolnál
Hatalmas kiterjedésű az erődszerű labirintus a Parlament alatt.
Fővárosunk, és egyben az egész ország egyik építészeti ékköve kétségkívül a Parlament épülete - talán még az sem túlzás, hogy világviszonylatban is jelentős, ugyanis a világ harmadik legnagyobb ilyen jellegű épülete.
A nemzeti ünnepeken ingyen is látogatható, és a fővárosba látogató szépszámú külföldi turisták közül is sokan keresik fel: ám azt már jóval kevesebben láthatják, hogy milyen alagútrendszer húzódik a neogótikus stílusban épül Országház alatt.
Titkos kétszintes pincerendszert nyitottak fel a Keleti Pályaudvarnál, de egy egész szoba is rejtve volt eddig az emberek fürkésző tekintete elől
Olvass tovább...
Az Országgyűlés épülete 1885 és 1904 között keletkezett, az első ülést pedig már ebben a grandiózus épületben tartották meg, az 1896. június 8-i Honfoglalás 1000. évfordulóján.
Az eredeti tervvel ellentétesen, kéményt nem helyeztek el a neogótikus hatású épület tetején, mert az összeegyeztethetetlen volt a Steindl Imre tervező víziójával. Emellett a lovas szállítás nem volt megfelelő a szénnek és a salaknak, így a fűtési rendszer egészen a szomszédos utcába került, ami a mai napig működik, és ez az alagútrendszer bizonyos szervezett túrák alatt már bejárható volt.
A fűtési rendszer jelentős épületgépészeti mérföldkő az egész kontinensen: egyike volt Európa első távfűtési rendszerének, amely gőz alapú, mivel csak ezzel lehetett megfelelő hőmérsékletet biztosítani ekkora épületek számára.
A kazánok 1987-ben újultak meg, mostanra pedig négy Bronswerk típusú gőzkazán üzemel, földgázzal működtetve, és képesek a hatalmas épület megfelelő fűtésére. A kazánok forgó rendszerben működnek, így mindig van tartalék egy esetleges üzemzavar esetére. A légfűtés és radiátoros fűtés kombinációja szabályozza a helyiségek hőmérsékletét.
A mai napig rejtegetik Rákosi Mátyás szupertitkos bunkerét, ezrek mennek el felette naponta, de még a létezéséről sem tudnak
Olvass tovább...
A kondenzvizet visszaszivattyúzzák a kazánházba, így az alagút könnyebben járhatóvá vált. A légfűtés két légkútból jön be az épületbe, amelyek szimmetrikusan helyezkednek el az épület Kossuth téri oldalán. A modern technológia korlátai miatt a hűtés problémát jelent, de a porlasztott víz és a kompresszoros hűtés megoldást nyújt.
Az egyedi rendszer kialakítása biztosan nem volt egyszerű mérnöki feladat, ebben a videóban megnézhetik, hogy milyen belülről az alagútrendszer:
