Olvass tovább...
Hatalmas kiterjedésű az erődszerű labirintus a Parlament alatt.
Fővárosunk, és egyben az egész ország egyik építészeti ékköve kétségkívül a Parlament épülete - talán még az sem túlzás, hogy világviszonylatban is jelentős, ugyanis a világ harmadik legnagyobb ilyen jellegű épülete.
A nemzeti ünnepeken ingyen is látogatható, és a fővárosba látogató szépszámú külföldi turisták közül is sokan keresik fel: ám azt már jóval kevesebben láthatják, hogy milyen alagútrendszer húzódik a neogótikus stílusban épül Országház alatt.
Olvass tovább...
Az Országgyűlés épülete 1885 és 1904 között keletkezett, az első ülést pedig már ebben a grandiózus épületben tartották meg, az 1896. június 8-i Honfoglalás 1000. évfordulóján.
Az eredeti tervvel ellentétesen, kéményt nem helyeztek el a neogótikus hatású épület tetején, mert az összeegyeztethetetlen volt a Steindl Imre tervező víziójával. Emellett a lovas szállítás nem volt megfelelő a szénnek és a salaknak, így a fűtési rendszer egészen a szomszédos utcába került, ami a mai napig működik, és ez az alagútrendszer bizonyos szervezett túrák alatt már bejárható volt.
A fűtési rendszer jelentős épületgépészeti mérföldkő az egész kontinensen: egyike volt Európa első távfűtési rendszerének, amely gőz alapú, mivel csak ezzel lehetett megfelelő hőmérsékletet biztosítani ekkora épületek számára.
A kazánok 1987-ben újultak meg, mostanra pedig négy Bronswerk típusú gőzkazán üzemel, földgázzal működtetve, és képesek a hatalmas épület megfelelő fűtésére. A kazánok forgó rendszerben működnek, így mindig van tartalék egy esetleges üzemzavar esetére. A légfűtés és radiátoros fűtés kombinációja szabályozza a helyiségek hőmérsékletét.
Olvass tovább...
A kondenzvizet visszaszivattyúzzák a kazánházba, így az alagút könnyebben járhatóvá vált. A légfűtés két légkútból jön be az épületbe, amelyek szimmetrikusan helyezkednek el az épület Kossuth téri oldalán. A modern technológia korlátai miatt a hűtés problémát jelent, de a porlasztott víz és a kompresszoros hűtés megoldást nyújt.
Az egyedi rendszer kialakítása biztosan nem volt egyszerű mérnöki feladat, ebben a videóban megnézhetik, hogy milyen belülről az alagútrendszer: