A század végére odáig juthatunk, hogy a nyár az északi féltekén akár fél évig is tarthat

„A nyarak hosszabbá és forróbbá, a telek rövidebbé és melegebbé válnak a globális felmelegedés miatt"

– ezt Kuan Jü-ping, a kínai trópusi óceánkutató laboratórium oceanográfusa mondta. A szakember egyben annak a kutatásnak a vezetője is, amely azt nézte meg, miként változott a négy évszak hossza és kezdete az északi féltekén 1952 és 2011 között, majd éghajlati modellek segítsgégével a jövőre vonatkozó jóslatokat is tett. 

Az évszakokokat vizsgálva kiderült:

• a nyár hossza átlagosan 78-ról 95 napra nőtt;
• a téli időszak 76-ról 73 napra csökkent;
• a tavaszi napok száma 124-ről 115-re esett vissza;
• míg a az őszieké 87-ről 82-re csökkent.

Ha minden úgy megy, ahogy jelenleg, akkor 2100-ra kevesebb mint két hónapig fog tartani a tél és az átmeneti tavaszi, és az ősz is rövidebb lesz, ami persze azt is jelenti, hogy akár fél évig is tarthat a nyár az északi féltekén. Ennek pedig komoly következményei lesznek: megváltoztnak a madarak vándorlási szokásai, eltolódnak a növények fejlődési szakaszai.

A forróbb és hosszabb nyarakat rendszeresebb és intenzívebb hőhullámok, valamint erdőtüzek kísérhetik. A melegebb és rövidebb telek olyan változékonyságot idézhetnek elő, amely fagyhullámokhoz és téli viharokhoz vezethet.