70 éve tudjuk a férfi nevét, aki a Marsra vezeti az emberiséget? - elképesztő jóslatra derült fény
Olvass tovább...
Hátborzongató, de valóban volt egy napfogyatkozás október 2-án.
Nemrégiben teljesen lefordítottak négy, több mint 4000 éves babiloni ékírásos táblát, melyek az emberiség jövőjét illetően ijesztő jóslatokat tartalmaznak. A Brit Múzeumban több mint egy évszázada őrzött agyagtáblák most kerültek először alaposabb elemzés alá. A kutatók megállapították, hogy a jóslatok a holdfogyatkozások megfigyeléséből származnak, és sorsfordító eseményekkel, például királyok halálával, járványokkal és birodalmak pusztulásával hozzák összefüggésbe őket.
Olvass tovább...
Az ékírásos agyagtáblák különlegessége abban rejlik, hogy a babiloniak fejlett asztronómiai tudásukat használták fel jóslataik megfogalmazására. A táblák szövegei alapján a babiloni csillagászok nemcsak a holdfogyatkozások időpontját, hanem azok különböző aspektusait – például a kezdés időpontját, az árnyék mozgását és az időtartamot – is figyelembe vették. A táblák szerzői ezekből a jelekből különféle jóslatokat fogalmaztak meg, például éhínségről, városok elpusztulásáról vagy járványokról.
Az egyik jóslat szerint, ha „egy fogyatkozás egy pillanat alatt elhomályosul és tisztává válik, akkor egy király meghal, és Elam elpusztul.” Elam az ókori Mezopotámia egyik régiója volt, ami a mai Irán területén helyezkedett el - ami különösen nyugtalanító tekintve a mostani közel-keleti konfliktust és a két nappal ezelőtt napfogyatkozást. Egy másik jóslat azt mondja, hogy ha a holdfogyatkozás este kezdődik, az „járványt” jelent – ez pedig egy halálos járvány kitörésére utal.
Emellett a táblák előrejelzéseket tartalmaznak a természeti katasztrófákról is: „Tavasszal sáskajárás támad és elpusztítja a termést, és az élelem hiánycikk lesz.” Egy másik jóslat pedig azt mondja, hogy „egy híres király el fog pusztulni; a fia, aki nem lett kijelölve királlyá, ragadja magához a trónt, és háború tör ki”.
Olvass tovább...
Annak ellenére, hogy ezek a jóslatok ijesztőek és sötét jövőt festenek, a babiloniak nem tekintették őket véglegesnek. Hittek abban, hogy bizonyos rituálék és szertartások elvégezhetők a rossz ómenek semlegesítésére és a jövő megváltoztatására. Például egyes esetekben, amikor a király halálát jósolták, egy „helyettes királyt” jelöltek ki, aki magára vette a jóslatban szereplő rossz sorsot, míg az igazi uralkodó biztonságban maradt. Ezzel próbálták elkerülni a király halálát és biztosítani a birodalom stabilitását.
A táblák valószínűleg az ókori Sippar városából származnak, amely a mai Irak területén, Bagdadtól délnyugatra helyezkedett el. Sippar a babiloni birodalom egyik fontos központja volt, ahol a csillagászat és az égi jelenségek megfigyelése központi szerepet játszott a mindennapi életben. A kutatók szerint ezek a táblák az eddigi legkorábbi ismert példák arra, hogy a holdfogyatkozásokkal kapcsolatos előrejelzések egy egész rendszert alkottak a babiloni asztrológusok körében.
A kutatás egyik vezetője, Andrew George, a Londoni Egyetem emeritus professzora, és Junko Taniguchi, független kutató, kiemelték, hogy bár néhány jóslat valóban alapulhatott valódi megfigyeléseken – például egy égi jelenség és azt követő katasztrófa kapcsolatán –, a legtöbbjük inkább elméleti vagy spekulatív rendszer eredménye volt, amely az égi jelenségek és a földi események közötti összefüggéseket próbálta megmagyarázni.
A most lefordított táblák új megvilágításba helyezik az ókori mezopotámiai kultúra és asztronómiai tudomány közötti kapcsolatot. A babiloniak hite szerint az égi jelenségek és a földi események szoros összefüggésben álltak egymással, és ezek az összefüggések meghatározták a jövő eseményeit. A táblák lefordítása egyben betekintést enged az ókori babiloniak gondolkodásába és világképébe, melyben a csillagok és az égi jelenségek figyelése kulcsfontosságú volt a jövő megértéséhez.
forrás: Smithsonian Magazine