Az édesanyám kitalált betegségekkel keseríti meg az életemet, mit tehetnék? - A tanáccsadó válaszol

Kedves Engelsz Kitti! Köszönöm, ha megjelentetik az olvasói levelemet A Tanácsadó válaszol rovatban és ha esetleg tud rá valami érdembeli tanácsot adni. Az édesanyámról lenne szó, akit nagyon szeretek, de mióta a testvéremmel elköltözünk, azóta pokollá teszi az életünket. Felköltöztünk Budapestre, ő pedig vidéken maradt, egy kis faluban. Nagyon ágállt ellene, hogy elmenjünk a testvéremmel, de sok lehetőségünk abban a faluban nem lett volna. Mind a ketten a fővárosban terveztük az életünket, találtunk is munkát és albérletet, remekül alakult a sorunk.

Azonban anyánk az utóbbi időben minden percünket megmérgezi.

Különböző kitalált betegségeket hazudik be, hogy lemenjünk meglátogatni, sajnáltatja magát a faluban, hogy elhagyták a gyerekei, mi vagyunk a rosszak. Naphosszat sír, soha semmi pozitív nem történik vele, azt mondja, hogy vége az életének. Hogyan lehetne őt visszahozni az életbe? Bevallom, nem szívesen keresi már őt egyikünk sem, így pedig még jobban elmérgesedik ez az állapot.

Kedves Levélíró!

A helyzeted nagyon nehéz és elsőre valóban úgy tűnhet, hogy megoldhatatlan. A kulcs a határozott kommunikáció, a határhúzás és a következetesség. Nagyon nehéz, amikor egy gyerek szülő szerepbe kerül, már pedig most éppen ez a helyzet: neked kell józanabbul és felelősségteljesebben gondolkodni. Nem térsz ki arra, hogy édesanyád hány éves és az édesapád képben van-e még, illetve hogy dolgozik-e még valamit. 

Ami a megoldás lehet az az, ha megértetitek vele, hogy mennyire nehezen viselitek azt a terhet, amit rátok tesz és ezzel nem közelebb kerül hozzátok, hanem épp ellenkezőleg: eltávolodtok tőle. A beszélgetés elején valószínűleg sajnáltatni fogja magát, sírni fog, esetleg megpróbál kilépni a kommunikációból. Hagyjátok lehiggadni, de ne engedjétek el a témát: éreztessétek vele, hogy ez alól nem bújhat ki, el fogjátok mondani, amit akartok. Fontos, hogy kellő időt szánjatok rá, legyetek nála több napot is, hogy ott legyetek, amikor feldolgozza a hallottakat.

Érdemes lehet elgondolkozni annak a lehetőségén, hogy ő is elköltözzön.

Amennyiben erre van opció, akkor érdemes azt a lehetőséget is számba venni, hogy felszámolja a vidéki életet és esetleg hozzátok közelebb költözzön. Ez azonban nem helyettesiti a nagy beszélgetést,  mivel ez a problémának csak a tüneti kezelése lenne. Amennyiben a helyzet megkívánja, akkor akár szakember segítsgét is lehet kérni, hogy feldolgozza a veszteséget, amit a ti fészekből való kirepülésetek okoz. Opció lehet az is, hogy felajánlatok egy teljes orvosi kivizsgálást, ami alapján kiderül, hogy van-e bármilyen egészségügyi gondja, ez is megnyugtatóan hathat rá. A lényeg, hogy érezze a törődést, hogy foglalkoztok vele, hogy komolyan veszitek a problémáit, de emellett építitek a saját életéteket. Ha kell, akkor szabjatok kereteket, ameddig be nem áll az új rendszer. Miről beszélhet a telefonban, mikor hívhat. Tudnotok kell, hogy ő sem érzi kellemesen magát ebben az állapotban, nem lehet neki sem komfortos, hogy ennyire rajtatok lóg, így mindenkinek közös  érdeke megtörni ezt a dinamikát. Kérdezzétek meg mitől érezné magát szeretve, mitől lenne biztonságban és ti is tegyetek engedményeket, de ne a saját kényelmetek kárán: egy mindenki számára élhető, tartható rendszert kell kialakítani, amitől nem érzi azt, hogy már nem vagytok egy család.

Ha ez sikerült, akkor pedig érdemes lehet arra is fókuszálni, hogy ő a saját életében teljesedjen ki és olyan elfoglaltságokat keresni, amivel el tudja terelni a figyelmét, ami boldoggá, kiegyensúlyozottá teszi.