Kádár János szülővárosa önálló állammá alakult, ez volt a történelem legőrültebb országa
Nem tartott túl sokáig, de kétségkívül a világ legfurcsább helye volt.
Tudta, hogy volt egy állam a szomszédunkban, ahol az alkotmányt versben írták, a katonák nudistákkal buliztak, és amit egy különc író vezetett? Fiume története sokkal több egy határvitánál: ez a modern történelem egyik legextrémebb epizódja.
Az első világháború előtt a város Magyarország büszkesége volt, egyfajta különálló testként közvetlenül a magyar koronához tartozott.
Ebben a lüktető, kozmopolita környezetben, a pezsgő magyar kikötőváros díszletei között látta meg a napvilágot 1912-ben egy bizonyos Czermanek János is.
A kisfiú, akit a világ később Kádár János néven ismert meg, itt töltötte élete első éveit, mielőtt a történelem viharai elsodorták volna őt és a várost is az eredeti medréből.
Ezek voltak Kádár János utolsó szavai, amelyeket rögzítettek is hangfelvevővel, így búcsúzott
Olvass tovább...
Trianon árnyékában: a gazdátlan ékszerdoboz
A háború után azonban a város gazdátlanná vált. A nagyhatalmak a délszláv államnak szánták, de az olasz nacionalisták nem hagyták annyiban. 1919 őszén egy mindenre elszánt alak tűnt fel a színen: Gabriele d’Annunzio.
A neves irodalmár és háborús hős kétezer "feketeinges" önkéntessel vonult be Fiumébe, és miután Olaszország nem merte hivatalosan annektálni a várost, kikiáltotta a saját államát.
Ez nem egy hétköznapi kormányzóság volt, sokan csak őrült köztársaságnak nevezték. D’Annunzio szerint a ritmusnak mindig igaza van, így alkotmányába beleírta, hogy a zene állami alapintézmény.
A város megtelt kalandorokkal, anarchistákkal és kábítószer-élvezőkkel, a szabad szerelem hirdetése mellett pedig Fiume lett a világ legelső államalakulata, amely hivatalosan elismerte a Szovjetuniót.
Ebben a házban nőtt fel Kádár János, ettől kiráz a hideg is
Olvass tovább...
A végkifejlet
A bohém idill és a nudista sátortáborok romantikája azonban nem tarthatott örökké.
Az élelmiszer elfogyott, a várost blokád alá vették, és a kimerültség lassan felváltotta a táncoló tömegek lelkesedését. Végül 1920 karácsonyán az olasz flotta megelégelte a különcködő költő ámokfutását, és bombázni kezdte a várost.
D’Annunzio elmenekült, Fiume pedig rövid ideig szabad állam maradt, mígnem 1924. március 26-án Olaszország hivatalosan is annektálta.
Az anarchista színfolt ezzel végleg eltűnt a térképről, és megkezdődött a város lassú beolvadása, amely végül a második világháború után Jugoszláviához vezette a ma már Rijekaként ismert települést.
Ilyen hangulata van manapság a jugoszláv hatásokat is megába olvasztó különleges mediterrán városnak.
