Román történész találta meg a magyarok őshazáját, mindent boríthatnak a kutatásai

Viták a magyarok eredete körül

A magyar őshaza kérdése évszázadok óta a tudományos viták kereszttüzében áll: a hivatalos elméletek a Volga és az Urál vidékére, vagy éppen Belső-Ázsia végtelen pusztáira helyezik gyökereinket.

Azonban Nicolae Vlassa, egy magyar anyanyelvű román régész 1961-es kutatása mindent átírhat, amit eddig a múltunkról hittünk. Vlassa az erdélyi Tatárlakán olyan leleteket tárt fel, amelyek alapjaiban rengetik meg a finnugor származáselmélet kizárólagosságát.

Az ott talált 7500 éves amulett, amelyen 12 presumér jel látható, az UNESCO szerint is az emberiség legrégebbi írásos dokumentuma.

Ez a felfedezés azt sugallja, hogy már ezer évvel a sumér kultúra mezopotámiai felemelkedése előtt létezett a Maros mentén egy írástudó, magas szintű civilizáció, amelynek nyelvi és kulturális öröksége közvetlenül a magyarsághoz vezethet.

A Kárpát-medencei körút: szkítáktól a sumér kapcsolatig

Míg a hagyományos történetírás szerint Árpád népe hódítóként érkezett a Kárpát-medencébe, az alternatív kutatások – köztük az olasz Michelangelo Naddeo és Baráth Tibor munkái - egy sokkal mélyebb, tízezer éves folytonosságról beszélnek.

Az elmélet szerint a Kárpát-medence nem csupán egy állomás, hanem a valódi őshaza, ahonnan az ősök egy része elvándorolt Mezopotámiába, hogy ott létrehozzák a sumér civilizációt. Később a történelem viharai, például az asszírok kegyetlenkedései elől menekülve, ezek a népcsoportok több hullámban tértek vissza Európa szívébe.

A szkíták, a hunok, az avarok, majd végül Árpád törzsei valójában "hazajöttek" egy olyan területre, ahol az el nem vándorolt rokonaikkal nem harcolniuk kellett, hanem egyesülniük.

Ezt támasztják alá Sz. P. Tolsztov szovjet régész kutatásai is, aki a sumérével azonos építészeti kultúrát talált az ősi Chorezm területén, amely térséget krónikáink is a magyarság egyik fontos állomásaként említenek.

Sumér oroszlánok és a nyelvi azonosság megdönthetetlen ereje

A Kárpát-medencei őshaza elmélete nem csupán régészeti leleteken, hanem a nyelv megkérdőjelezhetetlen logikáján is alapul. Gosztonyi Kálmán nyelvészeti összehasonlítása szerint a sumér nyelv 53 nyelvtani jellegzetességéből 51 megtalálható a magyarban, ami túlmutat a véletlen egybeesés lehetőségén.

A tárgyi bizonyítékok pedig ott rejtőznek nemzeti kincseinkben: az esztergomi várkápolna falán előbukkanó sumér oroszlánábrázolások vagy az Árpád-házi királyok dénárjain szereplő ősi Enki-szimbólumok mind egyfajta jogfolytonosságot és tudatos múltőrzést jeleznek.

A teljes írás EBBEN a csoportban elolvasható, a hun magyar rokonság pedig immár a mainstreamben is tárgyalt téma: