promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Egy pap tálalt ki a magyar-hun rokonságról, kiderült a kegyetlen igazság

Egy pap tálalt ki a magyar-hun rokonságról, kiderült a kegyetlen igazság

Borítókép:  Profimedia
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Egy pálos szerzetes osztott meg érdekes gondolatokat.

Hun vagy finnugor rokonság?

A 150 évvel ezelőtt megjelent finnugor-elmélet óta megy a polémia a magyarság körében, hogy vajon a hunokkal vagy a finnugor törzsekkel állunk-e rokonságban. A megjelenése idejében nem volt népszerű a finnugor rokonság gondolata: a történelmi krónikák és a kollektív tudat is a hun származást kezelte evidenciaként évszázadokon keresztül.

Az eredetileg nyelvrokonságként indult finnugor-elmélet egy idő után genetikai rokonsággá vált, majd pedig hivatalos akadémiai állásfoglalás lett - mindezek ellenére az attilai örökéget sosem sikerült teljesen kigyomlálni a közgondolkodásból.

A kérdés megfordítása

Újabban már genetikai módszerekkel is kutatják a kérdést, régebben viszont még nem álltak ilyen eszközök rendelkezésre. 

A hun-magyar rokonsággal kapcsolatban sokan fogalmaztak meg érdekes gondolatokat, többek között Virág Benedek pálos szerzetes is, aki elmélkedései során megfordította a kérdést: megfogalmazása szerint mindaddig, amíg senki nem tudja kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a magyarok nem Attila népének maradékai, addig a hun eredet lehetősége nyitva marad.

Virág Benedek a honfoglalást rendkívüli történelmi teljesítményként értelmezte: egy viszonylag kis létszámú, de fegyelmezett és szervezett közösség rövid idő alatt győzedelmeskedett nála erősebb hatalmak felett, majd birtokba vette Pannóniát, Attila egykori országát.

A vérszerződés történetét nem puszta legendaként kezelte, hanem a politikai közösség tudatos megszervezésének bizonyítékaként. Érvelése szerint a szittya és hun elnevezések tágabb kulturális környezetet jelölnek, nem pedig egységes népet, ám ez nem zárja ki a folytonosság lehetőségét.

A szerzetes gondolatainak jelentősége

Bár Virág Benedek gondolatai ma már nem igazán tekinthetők tudományos alapú bizonyítéknak, mégis fontosak, mert megmutatják, miként próbálta a 19. századi magyar értelmiség összekapcsolni a történeti hagyományt és a józan mérlegelést.

Írásai arra emlékeztetnek, hogy a magyarság eredetéről szóló túlmutat egy "egyszerű" tudományos kérdésen, tulajdonképpen egy önértelmezési kísérletről van szó: olyan kérdésről, amelyre minden korszak a maga válaszát próbálja megadni.

Horváth-Lugossy Gábor bejegyzése Virág Benedek gondolatairól: