Megvan Gizella királyné sírja, olyan helyen temették el, ahol sosem keresnéd, kíméletlen sors várt rá Szent István halála után

Szent István felesége

Szent István neve elválaszthatatlan az államalapítástól és a kereszténység felvételétől - talán még akkor sem túlzunk, ha azt mondjuk, ő a középkori magyar történelem legnagyobb hatású alakja.

Alakja minden évben fel is idéződik augusztus 20-án, a mindennapokban pedig elég rápillantanunk egy 1000 forintos bankjegyre, hogy eszünkbe jusson. Ezzel szemben felesége, Gizella királyné alakja jóval halványabban él a köztudatban, holott szerepe messze túlmutatott a király hitvesi támogatásán: a bajor hercegnő aktívan részt vett a keresztény magyar állam megszületésében, sőt, alakítója is volt annak.

Gizella királyné élete és szerepe Magyarországon

Gizella II. "Civakodó" Henrik bajor herceg leánya volt. Fiatal korában kolostorba készült, ám végül politikai érdekből István felesége lett. Annak ellenére, hogy házasságuk elsősorban dinasztikus szövetséget szolgált, kapcsolatukat kölcsönös tisztelet és szeretet jellemezte.

Királynéként Veszprémet választotta központjául: székesegyházat építtetett, megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort és gondoskodott arról, hogy a templomok miseruhákkal és szent tárgyakkal legyenek ellátva. 

Egészen érdekes történelmi adalék például, hogy alapított egy hímzőműhelyt is, ahol a magyar koronázási palást is készült.

Sorsa István halála után

Sajnálatos módon István halálát követően Gizella helyzete drámaian megváltozott. Az új király, Orseolo Péter (az idei augusztus 20-i ünnepségek híres Áruló Pétere) ellene fordult: elvette birtokait, Veszprém várában pedig gyakorlatilag fogságban tartotta, mivel tartott a befolyásától.

Péter trónvesztése után sem talált valódi támaszra, így végül visszatért szülőföldjére. A passaui, Niedernburg nevű bencés kolostorban telepedett le, ahol idővel apátnővé vált és körülbelül 1059-ben (a  dátum bizonytalan) ott is hunyt el.

Élete utolsó éveit a hitnek szentelve, igen szerény körülmények között élte le, de alakját az utókor nem feledte: 1911-ben X. Pius pápa boldoggá avatta.

A képet a sírról IDE kattintva lehet megtekinteni, a lejátszóban pedig egy videó a passaui kolostorról: