Megvan a dátum az itthoni euró bevezetésére, a szakértők szerint ekkor lehetne legkorábban
A Tisza-kormány az egyik legfontosabb célja az euró bevezetése.
Magyarországon az euró hazai bevezetése régóta kiemelt gazdaságpolitikai téma, amely a Tisza-kormány egyik legfőbb deklarált céljává vált. Az MBH Bank legfrissebb elemzése alapján azonban a folyamat némileg lassabb lehet a korábban vártnál.
Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója a bank sajtótájékoztatójánelmondta, hogy a Kármán András pénzügyminiszter által kitűzött célnál 1-2 évvel későbbre valószínűsíthető az eurózónás csatlakozás.
Az elemzők szerint az ország várhatóan nem 2030-ra fog készen állni a belépésre, mivel az ERM II rendszerben is el kell tölteni előtte két évet. A csatlakozás igazi makrogazdasági kihívását a tartósan 2 százalékos infláció elérése jelenti majd.
Pozitívum viszont, hogy a forint árfolyama tartósan a 360-as eurós szint körül alakulhat, és az MBH szakemberei 2027-re is erre a stabilitásra számítanak.
Elkezdődött, Orbán Viktor üzent a TISZA-nak és Magyar Péternek, kemény üzenetváltás kezdődött
Olvass tovább...
Növekedési kilátások és az inflációs pálya alakulása
A bank elemzői az idei évre 1,6 százalékos GDP-növekedést várnak, amit leginkább a lakossági fogyasztás bővülése támogat. Ezt a belső fellendülést a kormányzati jövedelemkiengedések, valamint a javuló fogyasztói bizalom alapozza meg.
Bár a fellendülő import és a gyengélkedő export miatt a nettó export idén negatívan járul hozzá a bővüléshez, jövőre a GDP-növekedés már elérheti a 3 százalékot is, amit az uniós források felszabadítása alapoz majd meg.
Noha a májusi infláció meglepően alacsony volt az erős forint és az élelmiszerárak miatt, az év második felében az árkorlátozások és az önkéntes vállalási határidők lejárta miatt emelkedés várható. Összességében idén 2,7, jövőre pedig 3,7 százalékos inflációval számolnak, ami teret ad az MNB-nek a júniusi kamatcsökkentésre.
Elkövette a legnagyobb hibát a Fidesz az ország szeme láttára, szakértő hívta rá fel a figyelmet
Olvass tovább...
Hiánymérséklés, a vagyonadó kockázatai és a vendégmunkásstop
Az MBH idén 6,1 százalékos költségvetési hiányt vár, ám jövőre a gazdaság élénkülése, a kamatcsökkentések és a rendkívüli kiadások (mint a fegyverpénz) kivezetése javíthat a helyzeten.
A politikai palettán felmerülő vagyonadó kapcsán Árokszállási jelezte: az csupán a GDP 0,2-0,3 százalékának megfelelő bevételt hozhat a konyhára, miközben hordozza annak a komoly kockázatát, hogy a vagyonos rétegek elhagyják az országot.
A kormány vendégmunkások behozatalát korlátozó részleges stopja kapcsán az elemző elmondta, hogy a mostani, némileg lazább munkaerőpiac mellett ez kisebb fennakadást okoz a cégeknek, mint 1-2 évvel ezelőtt okozott volna.
forrás: portfolio
