Szenzációs áttörést értek el a kutatók - váratlan kapcsolatot találtak a neandervölgyi gén és a skizofrénia között

Meghökkentő tanulmány mutattak be ennek kapcsán a szakértők.
A kutatók célzottan rátaláltak egy, a neandervölgyiektől származó genetikai variánsra az emberi agyban, amely megvédhet minket a skizofréniától. Egy újonnan felfedezett, neandervölgyiektől örökölt változat csökkentheti a modern emberek agyának egy részét a szellemi képességek érdemi befolyásolása nélkül, és mérsékelheti a skizofrénia kockázatát - derül ki egy új tanulmányból.

Mi lapulhat a különös póz mögött? 7000 éve rejtély övezi a csernavodai szobrokat
Olvass tovább...
A neandervölgyiek és a modern emberek közötti genetikai különbségek még ma is hatással vannak az agyunkra
- mondta a Live Science-nek a társszerző Hugo Zeberg, a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet evolúciógenetikusa. Ő és Svante Pääbo november 16-án a PNAS-ban ismertette eredményeit.
A mintegy 40 ezer évvel ezelőtti kihalásukig a neandervölgyiek a modern emberek legközelebbi rokonai közé tartoztak, és kutatások igazolják, hogy egykor keveredtek velük. A ma élő, nem szubszaharai származású emberek többsége körülbelül 2 százaléknyi neandervölgyi örökséggel bír. A neandervölgyiek koponyája nagyobb és megnyúltabb volt, mint a modern embereké. Ennek egyik oka a nyakszirti lebeny - a koponya hátuljában lévő legkisebb agylebeny -, amely a szem jeleit feldolgozó látókérget rejti. Ez a terület a neandervölgyieknél viszonylag nagyobb volt.
A kutatók modern emberi genomokban kerestek a nyakszirti lebeny méretével összefüggő, neandervölgyi eredetű variánsokat. Felfedeztek egyet a DAAM1 génhez kötve, amelyet egy 2019-es tanulmány az agy fejlődésével hozott kapcsolatba. Ez kizárólag Afrikán kívüli modern embereknél fordult elő, és öt neandervölgyi genomban is megvolt.
A variáns kópiánként körülbelül 0,05 köbhüvelyk (0,85 köbcentiméter) csökkenést okozott a nyakszirti lebenyben, ami valamivel kisebb agymérettel függött össze. Egy neandervölgyi variáns viszonylag erős hatást gyakorolhat az agy anatómiájára anélkül, hogy befolyásolná az intelligenciát, miközben csökkenti a skizofrénia kockázatát.
Ez ellentétes a neandervölgyiek nagy koponyamérete alapján várt hatással
- mondta Tony Capra, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem evolúciógenetikusa, aki nem vett részt a kutatásban.
Hozzátette: ez az egy variáns „nem tükrözi a neandervölgyiekben esetlegesen jelen lévő variációk teljes körét, amelyek befolyásolhatták agyi struktúráik alakját és méretét”. Zeberg és Pääbo azt is kimutatta, hogy a DAAM1 variáns két kópiája közel 10 százalékkal alacsonyabb skizofréniaeséllyel járt, az intelligenciával azonban nem mutatott összefüggést.
Egy neandervölgyi variáns viszonylag erős hatást gyakorolhat az agy anatómiájára anélkül, hogy befolyásolná az intelligenciát, miközben csökkenti a skizofrénia kockázatát
- fogalmazott Zeberg.

Ennél egyértelműbb vészjelzés nem kell: akkora a szárazság a Földön, hogy már a kaktuszok is pusztulnak
Olvass tovább...
Mivel a skizofrénia tünetei közt szerepelnek vizuális hallucinációk és látási feldolgozási zavarok, „csábító feltételezni”, hogy a variáns hatása a látókéreghez kötődik, erre azonban még nincs bizonyíték
- mondta Zeberg.
A jövőbeli kutatások elemezhetik más neandervölgyi variánsok hatását, „hogy kiderüljön, volt-e következetes hatásuk ránk”, a hiányzó variánsok vizsgálata pedig „megmutathatja nekünk, mi tesz minket modern emberré velük szemben
- tette hozzá Capra.
