Mi lapulhat a különös póz mögött? 7000 éve rejtély övezi a csernavodai szobrokat

A kutatók ezt a mai napig nem tudták megfejteni.
Romániában, egy kőkorszaki sírban fedeztek fel egy szokatlan, ülő szoborpárt az 1950-es években. 1956-ban régészek két egyedi szobrocskát ástak ki egyetlen sírból egy délkelet-romaniai kőkorszaki temető feltárása során. A szokatlan szobrocskák - amelyeket Csernavodai Gondolkodókként, illetve a Gondolkodóként és az Ülő Nőként ismerünk - a Hamangia-kultúra népéhez tartozó emberek alkotásai, és kapcsolatban állhatnak az ókori csillagászati hiedelmekkel.

Újraírja az emberi evolúció történetét a több mint száz éve felfedezett taungi gyermek koponyája
Olvass tovább...
A Csernavodai Gondolkodók a Román Történelmi Nemzeti Múzeum gyűjteményét gazdagítják, és az ország kulturális örökségének kulcsfontosságú részét képezik. Kiégetett agyagból készültek, magasságuk körülbelül 11,5 centiméter. A múzeum tájékoztatása szerint a két szobrocska egy férfit (a Gondolkodót) és egy nőt (az Ülő Nőt) ábrázolhat.
A Gondolkodó egy alacsony, négylábú sámlin ül. Kicsit előrehajol, hátát és nyakát domborítja, karjai pedig behajlítva. Könyökének a térdén, fejének a kezében támaszkodik. Ez a póz meditatív jelleget kölcsönöz neki a múzeum megítélése szerint, amiért Auguste Rodin híres, 1904-es bronzszobra után nevezték el. Az Ülő Nő nyaka szintén hosszú és hajlított, az arca pedig kicsi. Csípője, combja és melle kifejlett. Jobb lába be van hajlítva, kezei pedig a térdén pihennek.
A szobrocskák mintegy 7000 évesek, és a Hamangia nép készítette őket - ez a késő neolitikus kultúra a Dunától a Fekete-tengerig terjedt. Dumitru Berciu régész, a csernavodai temető feltárója szerint a Hamangia-kultúra i. e. 5200 és 4500 között állt fenn. Az emberek elsősorban juhtenyésztéssel és kecsketartással foglalkoztak, valamint dombtetőkre épített védelmi településeket hoztak létre. Emellett spiráldekorációs kerámiákat és ember alakú szobrocskákat is készítettek. Bár Berciu tucatnyi férfi és női szobrocskát talált a csernavodai temetőben, megjegyezte, hogy mindkét Gondolkodó szokatlan volt amiatt, hogy álló helyett ülő pózban ábrázolták őket.
A Gondolkodók pontos jelentése nem tisztázott. Berciu azt sugallta, hogy a szobrocskák inkább valamilyen szinten stilizáltak voltak, semmint valósághűek, mivel mágikus vagy vallási célt szolgáltak. Mivel a napkultusz elterjedt volt a későbbi európai bronzkori csoportok körében - amit olyan leletek is bizonyítanak, mint a németországi nebrai égkorong vagy egy díszes dániai napszekér -, Berciu a szobrocskákat a napimádattal való lehetséges kapcsolattal magyarázta.

125 ezer éve ez mentette meg az emberiséget a biztos haláltól a sivatagban - de amit a nyílhegyeken találtak, az még a kutatókat is sokkolta
Olvass tovább...
A Román Történelmi Nemzeti Múzeum ugyanakkor felvetette, hogy a két szobrocskát kifejezetten párként készíthették, a férfi és női természet kiegészítő elveit vagy egy neolitikus családi egységet szimbolizálva. Egy másik értelmezés szerint a szobrok egy gyászolópárt ábrázolnak, akiket az elhunyttal együtt temettek el. Bár a 7000 éves szobrok eredeti jelentése továbbra is rejtély, az emberek továbbra is vonzódnak ehhez a kontemplatív pároshoz, és a férfi Gondolkodó ma kiemelt helyet kap a Román Történelmi Nemzeti Múzeum logójában - írja a Livescience.
