Korábban értem haza a munkahelyemről és ott találtam a szomszédasszonyom az otthonomban, rettenetes igazság derült ki

Viktor úgy gondolta, hogy mindent megtesz felesége boldogságáért. Sokat dolgozott, hogy mindenük meglegyen, így amikor egyik nap hamarabb szabadult, azonnal rohant haza, hogy vacsorázni vigye kedvesét. Aki azonban nem volt egyedül. Most az ő történetüket olvashatjátok:

Jó férjnek tartom magam. Azt gondolom, hogy komoly, tiszteletreméltó értékeket hoztam otthonról: egy férfi legyen a család fenntartója, támasza, akarjon többet, ne elégedjen meg az átlagossal, ne pihenjen meg. Ennek szellemében éltem az életemet és találtam is magam mellé egy csodálatos nőt, akivel hamar kiderült, hogy egy irányba tartunk. Az esküvőnk után felajánlottam neki, hogy koncentráljon csak a jótékonysági munkájára és ne foglalkozzon az anyagiakkal. Ezt ő el is fogadta és nagyon boldog volt, hogy hosszú idő után végre tényleg a szerelemprojektjének élhet.

Egy pillanatig soha nem gondoltam, hogy rossz lenne a házasságunk.

Nagyjából egy éve elkezdte mondogatni, hogy keveset vagyok itthon. Hogy visszamenne dolgozni és én vállaljak kevesebbet. Legyünk együtt, foglalkozzunk egymással, az a legfontosabb. Meghatott, hogy még mindig így érez irántam, de azt is elmondtam neki, hogy még pár évet kell így kibírni és ha bevesznek partnernek, akkor sokkal több időnk és anyagi lehetőségünk lesz. Látszólag belenyugodott ebbe a válaszba, ugyanis egy jó ideig nem hozta fel. Okos nő a feleségem ,nem véletlenül vettem el.

Nem gondoltam elhanyagolt feleségnek, bá az utóbbi időben valóban megcsappant az együttléteink száma, leggyakrabban nem együtt mentünk aludni.

Egyik nap aztán úgy alakult, hogy korábban végeztem és a hirtelen felszabadult időt azonnal ki akartam használni, hogy legyünk együtt, menjünk el valahová. Nem is szóltam neki arról, hogy megyek haza, még egy csokor virágot is vettem. Amikor beléptem a lakásba, akkor egy nagyon meglepő látvány tárult elém: a szomszédasszonyunk állt ott, az egyik ingemben és... ez volt minden, amit viselt. Látszott, hogy megijedt és zavarban van, majd a feleségemet szólította. Amikor kijött, akkor először nem vett észre: csak fehérneműt viselt és úgy ölelte meg a szomszédunkat, hogy abba a belepirultam.

Bár egyértelmű volt a megcsalás, én bíztam benne, hogy félreértek valamit.

A feleségem nagyot sóhajtott és megkérte Lizát, a szomszédunkat, hogy menjen haza. Leültetett a kanapéra és nagyon higgadtan beszélni kezdett. Elmondta, hogy hónapok óta boldogtalan és nem figyeltem rá, csak a munkámnak élek és elmentünk egymás mellett. Azt is közölte, hogy ez az egész csak egy kis kaland, kikapcsolódás, de ha már így kiderült, akkor válaszút elé állít. A munka, vagy ő. Aztán összepakolt és azt mondta néhány napot szállodában tölt. Hívjam, hogyha döntöttem a folytatásról és arról is, hogyan vitelezzük ki. Vagy a válást, vagy a kapcsolatunk újjáépítését. Én napok óta a telefon mellett ülök és nem tudom mit tegyek. Egyrészt biztosan elköltözünk, de másrészt... mi volt ez az egész? Hogyan lépjek tól rajta? Mégis csak megcsalt. De talán én is adtam rá okot. Meg lehetne még ezt menteni, Az a tudat is megőrjít, hogy még esetleg tartja Lizával a kapcsolatot, de nem akarok rákérdezni, ez nem lenne rám jellemző. Hamarosan döntenem kell, én pedig életemben először zavart kisfiúnak érzem magam, aki olyan ultimátumot kapott, ahol nem lehet nyerni.