promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Évtizedekig állt a múzeumban egy egyszarvú csontváza, csodájára járt a tudományos világ

Évtizedekig állt a múzeumban egy egyszarvú csontváza, csodájára járt a tudományos világ

Borítókép:  Profimedia
Színes
Kategória fejléc

Később rájöttek, hogy nem lehet igazi, de minden idők legrosszabb fosszília rekonstrukciója hosszú ideig tartotta magát.

A történelem során számos különös és félreértett felfedezés született, de kevés olyan furcsa és hírhedt maradvány létezik, mint az úgynevezett Magdeburgi Egyszarvú. Ez a bizarr csontváz a 17. századból származik - azóta is az egyik legrosszabb anatómiai rekonstrukcióként tartják számon. Története a tudományos félreértések és a mitikus hiedelmek találkozásának iskolapéldája.

Egy különös lelet születése

1663-ban Németországban, egy gipszbányában különös fosszíliákra bukkantak. A munkások által talált csontokat később Otto von Guericke, Magdeburg akkori polgármestere és természettudósa vizsgálta meg. Guericke híres volt a légnyomással kapcsolatos kísérleteiről, ám a paleontológia nem tartozott a szakterületei közé. Talán ezért is történhetett, hogy a maradványokat egy egyszarvú csontvázaként azonosította.

Abban az időben az egyszarvúakat sokan nem csupán mitológiai lényeknek tartották, hanem létező, de ritka állatoknak. Számos természettudós és alkimista hitt abban, hogy az egyszarvúszarv porrá őrölve gyógyító hatású. Guericke számára tehát nem volt teljesen elképzelhetetlen, hogy a talált fosszíliák egy valódi egyszarvú maradványai lehetnek.

Egy anatómiai rémálom

A fosszíliákból hamarosan megpróbáltak egy teljes csontvázat összeállítani, ám a végeredmény finoman szólva is képtelen volt. A rekonstrukció során különböző állatok csontjait illesztették egymáshoz:

  • A koponya egy gyapjas orrszarvútól származott.
  • A lábak egy mamut maradványai lehettek.
  • Az "egyszarvú" hosszú, egyenes szarva pedig valójában egy narvál agyara volt.

Az összeállított csontváz két lábon állt, testtartása pedig teljesen ellentmondott az anatómiának, de a korban ezt még nem tartották furcsának. Az így létrehozott lényről készült rajzokat később még Gottfried Wilhelm Leibniz, a híres filozófus és matematikus is publikálta a munkáiban, még az 1750-es években is adtak ki könyvet az "egyszarvú" rajzával. A tudósokat azonban nem sikerült meggyőzni: később egyértelművé vált, hogy a csontváz nem egy kihalt, legendás állat maradványa, hanem egy szerencsétlen módon összetákolt rekonstrukció.

A titokzatos csontok rejtélye

Felmerül a kérdés: hogyan kerülhettek a különböző állatok csontjai egy helyre? Bár erre nincs egyértelmű válasz, az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a régmúlt időkben ezek a fosszíliák egy folyómederben vagy üledékes területen halmozódtak fel, ahogy az időjárás és a geológiai folyamatok mozgatták őket. Egy másik elmélet szerint a csontok már az emberi beavatkozás révén kerülhettek egy helyre, például egy korai gyűjtő vagy felfedező által.

A magdeburgi egyszarvú sorsa

Bár sajnos az "eredeti" csontváz az idők során elveszett, a története tovább élt. A rekonstrukció annyira híressé (vagy inkább hírhedtté) vált, hogy a Magdeburgi Természettudományi Múzeum az 1990-es években egy replikát készített belőle, amely ma is megtekinthető. A múzeum látogatói így saját szemükkel láthatják a történelem egyik legkülönösebb és legrosszabbul rekonstruált fosszíliáját.

Videó a félre sikerült "fosszíliáról":