A Disney semmibe veszi a szülőket de ezzel csak maga alatt vágja a fát, egyre nagyobbra dagad a Disney-botrány

Jókora bajban van az idén már 101. születésnapján ünneplő Disney. Az elmúlt másfél évtizedben a vállalat leginkább azzal került a hírekbe, hogy elképesztően nagyra duzzasztotta magát, ami nem kevés szakember ellenszenvét váltotta ki, mivel a cég növekedése kifejezetten hátráltatja a piaci versenyt.

Ez a kezdetben sikeres üzletpolitika elsősorban a cég vezérének, Bob Igernek volt köszönhető, aki 15 évig vezette a vállalatot, és közben egymás után vásárolta fel a népszerűbbnél népszerűbb stúdiókat, franchise jogokat. Még a kétezres évek közepén a Pixarral kezdődött a felvásárlási láz, amit követett a Marval, a Lucasfilm, majd Iger távozása előtt a 20th Fox bekebelezése.

Iger regnálása alatt a rajzfilmes részleg is új erőre kapott (ebben nem kis szerepe volt a Pixarral közös kollaborációknak, például a korábban az animációs stúdiót iránytó, de a #metoo mozgalomba belebukó John Lassternek, a Toy Story és a Verdák alkotójának, aki ma már az Apple-nak gyártó SkyDance stúdiót irányítja), és letették a Disney+ alapjait. A vállalat óriási reményekkel vágott bele a nagy streaming háborúba, de a Netflix előnye egyre inkább behozhatatlannak tűnik, nem csak a Disney, hanem más cégek számára is.

Igert Bob Chapek váltotta 2020-ban, ekkor azonban jött a covid, ami alaposan megtépázta a Disney vidámparkos és mozis bevételeit is, a Disney+ költségei pedig csak tetézték a bajt, ezért a kinevezés nem tarott hosszú ideig.

Sőt, a Disney-t most Chapek tevékenysége miatt a saját részvényesei perlik, állításuk szerint megtévesztők voltak a Disney+ növekedésével kapcsolatos számok, és ezt a részvények értéke bánta.

Igert 2022-ben visszahívták a cég élére, aki óriási leépítéseket és kiadáscsökkentéseket irányzott elő, azóta több mint 7000 alkalmazottól vált meg a cég. Friss hír, hogy a vezérigazgató fizetése közben megduplázódott, 31 millió dollárra nőtt, ami akkor is rosszul veszi ki magát, ha hozzávesszük a teljes kontextust, miszerint Iger a korábbi években ennél sokkal nagyobb fizetéseket is zsebre tett már.

A Disney jelenlegi teljesítményével azonban mindenkinek nagy baja van, szinte minden téren, a részvényeseknek épp úgy, mint a cég nézőközönségének.

A Disney+ tavaly tavasszal 4 millió előfizetőt vesztett, amikor megemelte a szolgáltatás árát, és nagy felháborodást keltett az is, mikor több cím is eltűnt a platformról, köztük a vadonatúj Willow sorozat, ami sehol máshol nem érhető el, nem létezik hivatalos fizikai adathordozón.

Igaz a cégnek év végére sikerült 7 millió új előfizetőt szereznie, ezzel világszerte 112 millió előfizetővel rendelkezik - ami eltörpül a Netflix 240 milliója mellett.

A Disney+ tavalyi adatok alapján 11 milliárd dollárnyi minuszt jelentett akkor a cégnek, a fenti a lépéssel pedig 2,4 milliárd dollárt spóroltak, a költségeket le tudták írni az adóból. Közben az új sorozatok sem aratnak osztatlan sikert, főleg a Marvel Studios hullámzó eredményei miatt döntött úgy a cég, hogy lassítanak a tempón, ritkábban érkeznek az új tartalmak. A Star Wars az új trilógia után lényegében a streamingre költözött, de hamarosan folytatódhat a mozifilmes építkezés - vannak gondok a cég legnagyobb popkulturális hatású franchise-a körül is, de van remény, erről itt írtunk korábban:

A Disney tavaly volt 100 éves, és aligha képzelhettek volna el rosszabb szülinapot, a mozifilmes bemutatók közül sorra hasaltak el a különböző produkciók, legyen szó a stúdió saját, vagy a Pixar rajzfilmjéről, élőszereplős mesefeldolgozásokról, Marvel filmekről vagy az új Indiana Jones-moziról. Erről itt írtunk korábban.

Úgy tűnik, mintha a visszájára sülne el a bejáratott franchise-ok világa, a sok brand egyszerűen megfojtja az új ötleteket és az innovációt, az emberek egyre jobban ráunnak a sokadik Marvel filmre. A rossz mozis számokban ugyanakkor közrejátszik az is, hogy az ukrán-orosz háború miatt Oroszország kiesett a piacok közül, és a feszült amerikai-kínai kapcsolatok miatt Kínában sem olyan vevők már az Disney portékáira.

A Disney legnagyobb problémája azonban mégis az, hogy a termékeiket egyre gyakrabban hatja át a WOKE ideológia, és ez bizony komoly feszültséget szül a cég, és az egyik, ha nem a legfontosabb célcsoportja, a középosztálybeli kisgyerekes szülők között.

Vissza-visszatérő felháborodást okoz, mikor egy ismert karakternek megváltoztatják a nemét, bőrszínét, származását, vagy érzékenyítés címszóval LMBTQ karaktereket helyeznek el gyerekeknek szánt történetekben (ez természetesen nem csak a Disney-t érinti, a Netflix is komoly kritikákat kap ezzel kapcsolatban). Nem beszélve az ún. Mary Sue jelenségről. Korábban nyugodtan ott lehetett hagyni a gyereket egy rajzfilm vagy film előtt, ma már sok szülő nem feltétlenül teszi ezt.

És ennek nem csak a vásárlók, hanem a részvényesek is kárát látják.

A Disney részvényei alig több mint egy év alatt 350 milliárd dollárról 154 milliárd dollárra estek, és 196 milliárd dollárt veszítettek az értékükből, ami 56%-os visszaesést jelent (ezek augusztusi adatok akkor 186 dollárról zuhant 81-re , jelenleg 97 dollár egy részvény ára).

A Disney azonban olyan nagyra nőtt monstrum, hogy szinte nincs is olyan cég, ami fel tudná vásárolni, az egyik elemző az Apple-t nevezte meg. A cikkünk apropóját adó TikTok videót lentebb tudjátok megnézni, itt Tom Ellsworth arról beszél, hogy Bob Iger óriási tévedést követett el, amikor a transgender közösséget választotta szövetségesnek a hagyományos családok helyett (lásd még a szivárványszínű elemek elhelyezését a Disney vidámparkokban).

Akit azonban érdekel egy komolyabb elemzés, annak érdemes belehallgatnia az Amerikában rendkívül ismert vállalkozó és médiaszemélyiség saját műsorába is a Valuetainment YouTube csatornán. Szerintünk mindenképpen érdemes, ha tisztán akarunk látni az ügyben, amit rengeteg egyéb szempont is árnyal, de a lényeg ugyanaz: a Disney maga alatt vágja a fát azzal, hogy nem a családoknak készítenek filmeket, hanem fajelméletet és gender-tanulmányokat oktató egyetemi professzoroknak.