Tudósok megfejtették az ősi Amazóniai fekete föld titkát: a klímaváltozás elleni küzdelemben is szerepet kaphat a benszülött technológia

Az Amazonas esőerdejében ősi, szuper termékeny fekete földfoltokat találtak, amelyek évezredek óta mezőgazdasági közösségeket tartanak fenn a sűrű dzsungelben. Az elmúlt évtizedekben a régészek azon fáradoztak, hogy magyarázatot találjanak erre az úgynevezett amazóniai sötét földre, azonban az új kutatások azt mutatják, hogy az ősi kultúrák szándékosan hozták létre - és a modern őslakos közösségek továbbra is termelik.

"Ha nagy településeket akarsz, akkor szükséged van helyre is, ahol meg tudod termelni a szükséges élelmet. Az Amazonas vidékén azonban a talajból nagymértékben kimosódtak a tápanyagok, és a legtöbb növény termesztésére természeténél fogva szegényes"

- magyarázta Taylor Perron, a tanulmány szerzője közleményében. A sötét föld azonban olyan létfontosságú összetevőkben gazdag, mint a szén, a foszfor és a kálium, és lehetővé tette volna az emberek számára, hogy olyan területeken is termeljenek növényeket, amelyek egyébként terméketlenek és terméketlenek lettek volna.

Eddig azonban a tudósok véleménye megoszlott a sötét föld eredetét illetően: egyesek szerint szándékosan termesztették, míg mások szerint más mezőgazdasági gyakorlatok véletlen melléktermékeként keletkezett. Hogy a probléma gyökereihez jussanak, a tanulmány szerzői a brazíliai Amazonas vidékén található Kuikuro őslakosok területére utaztak, ahol mind az ősi helyszíneken, mind a modern falvakban megfigyelték a fekete föld jelenlétét.

A kutatók a mai Kuikuro II nevű őslakos településen megfigyelték, hogy a helyiek a halászatból és a maniókatermesztésből származó nagy mennyiségű, tápanyagban gazdag szerves hulladékot szemétdombokba halmozzák. Néhány év elteltével ezek a kupacok fekete földdé komposztálódtak, amelyet aztán olyan tápanyagigényes növények ültetésére használtak, amelyek nem nőnek jól az eredeti amazóniai talajban.

"Láttunk olyan tevékenységeket, amelyeket a talaj módosítása és az elemek növelése érdekében végeztek, például hamut szórtak a talajra, vagy szenet szórtak a fa töve köré, ami nyilvánvalóan szándékos tevékenység volt"

- magyarázta Morgan Schmidt, a tanulmány szerzője. A falusiak a talajépítési hagyományaikat és gyakorlataikat is leírták a kutatóknak, a fekete földet "eegepe"-ként emlegetve.

Annak megállapítására, hogy ugyanezeket a gyakorlatokat alkalmazták-e a távoli múltban, a kutatócsoport összehasonlította a Kuikuro II-ből származó sötét földet a közeli régészeti lelőhelyekről vett mintákkal, köztük néhány olyan ősi faluval, amelyek egykor a kuikurok őseinek adtak otthont. E minták közül a legrégebbi körülbelül 5000 éves volt, míg a többiek körülbelül egy 1000 évestől 300 éves korig terjedtek.

Az eredmények azt mutatták, hogy a fekete föld térbeli elrendeződése ezekben az ősi településekben megegyezik a Kuikuro II. településével: a legtöbbet a falu közepén helyezték el.. Az ősi és a modern fekete föld összetétele is azonos volt, mindkettő tízszeres foszfor-, kálium-, kalcium-, magnézium-, mangán- és cinkdúsulást mutatott a változatlan amazóniai talajokhoz képest.

"Ezek mind olyan elemek, amelyek az emberekben, állatokban és növényekben is megtalálhatóak, és ezek csökkentik a talaj alumínium toxicitását, ami hírhedt probléma az Amazonas vidékén" 

- mondta Schmidt. E megfigyelések alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a helyiek évezredek óta szándékosan fekete földet hoznak létre, és hogy "ezek a talajművelési gyakorlatok elősegítették az élelmiszertermelést az alacsony termékenységű talajokon".

A fekete földről azt is megállapították, hogy hatalmas mennyiségű szenet tárol, mivel szerves anyagokból készült. Seku ősi településénél például a becslések szerint 4500 tonna szén maradt évszázadokon át a fekete talajban.

"Az ősi amazóniaiak rengeteg szenet helyeztek a talajba, és ennek nagy része még ma is ott van"

- mondta a tanulmány szerzője, Samuel Goldberg:

 "Pontosan ez az, amit az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítésekhez szeretnénk. Talán nagyobb léptékben adaptálhatnánk néhány bennszülött stratégiáját, hogy a szenet a talajba zárjuk, olyan módon, amiről ma már tudjuk, hogy hosszú ideig ott maradna"

- javasolja a kutató.