Hatalmas tévedésre derül fény a Naprendszerrel kapcsolatban, a lángelme tudósok évekig teljesen benézték ezt

Ez az alapvető kérdés igen komplex összefüggéseket kapcsol össze kapcsol össze egymással és vet fel egyéb dolgokat is: hogyan keletkeztek a csillagok és a bolygók, illetve azt is, hogy hogyan keletkezett az élet a bolygónkon. A meteoritokon végzett új mérések arra utalnak, hogy a Naprendszer valamivel idősebb lehet, mint korábban gondolták.

Az új számítások alapján a Naprendszer kora nagyjából 4,5684 milliárd év, plusz-mínusz 240 000 év. A korábbi becslések mintegy 1,1 millió évet tévedhettek, az akkori eredmény ugyanis 4,5673 milliárd év volt. A változás kicsi, de bolygóméretekben 1 millió év alatt sok minden történhet.

Biztosan kíváncsi vagy arra is, hogy a tudósok hogyan tudják megmondani a Naprendszer korát, elvégre nem áll rendelkezésükre naptár vagy stopperóra. Ami viszont segíti őket, azok a kialakult kavicsok, amelyek végül aszteroidákká és bolygókká olvadtak össze. A meteoritokban található egyes ásványok kémiai összetételét vizsgálva képet kaphatunk arról, hogy mikor keletkeztek, amit úgy is egyfajta megfelelője annak, hogy mikor keletkeztek a Naprendszer építőkövei.

"Ahhoz, hogy megismerjük a bolygók születését és Naprendszerünk első néhány millió évének történetét, olyan meteoritokat tanulmányozunk, amelyek tanúskodnak erről a korszakról" - magyarázzák a szerzők tanulmányukban.

"Különösen fontos, hogy behatároljuk, mikor keletkeztek az alkotóelemeik, mikor akkrétizálódtak (növekedtek meg) és olvadtak el a bolygók, mikor történtek ütközések, és hogy megállapítsuk ezen események relatív sorrendjét a Napköd összefüggésében."

A kutatók különösen a meteoritokban található kalciumban és alumíniumban gazdag zárványokat (CAI) vizsgálták. Egyes izotópok - ugyanazok a kémiai elemek különböző számú neutronokkal a magjukban - radioaktívak, és idővel különböző elemekre bomlanak. Az idő az izotóp stabilitásától függően változik. Egyesek néhány másodpercig, mások órákig, napokig vagy akár évmilliárdokig léteznek.

Az izotópok meghatározott arányainak vizsgálatával a tudósok meg tudják állapítani, hogy a kérdéses kőzetek milyen régen keletkeztek. A korábbi becslés a CAI-kban található ólomizotóp-arányokon alapult, de úgy tűnt, hogy az alumíniumarányok sokkal ellentmondásosabbak, ami arra utalhat, hogy az ősi napköd változatos volt, és nem mindenhol egyforma jellemzőkkel bírt.

Ez problémát jelentett, mivel valami kellett ahhoz, hogy a köd ilyen heterogén legyen, például intenzív napkitörések vagy egy nagyon közel bekövetkezett szupernóva. A kutatócsoport kimutatta, hogy lehetséges, hogy az ólomból származó korbecslés valamivel korábbi eredményt ad, mint az alumíniumból származó, és ez nem a napköd különbözőségeitől, hanem a CAI-k által tapasztalt fűtési folyamatoktól függ.

"Az új eredmények következményei óriásiak" - mondta a New Scientistnek Steven Desch, az Arizonai Állami Egyetem vezető szerzője. "Nem kell kitörésekre és szupernóva bevatkozásokra hivatkozni. A Nap egyszerűen így született".

Eredményeik sokkal egyszerűbb képet sugallnak a Naprendszer kialakulásáról, bár ez egy kicsit megöregítette a mi kis szegletünket is az univerzumban.