promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Egy fotókiállításon észrevettem a feleségemet az egyik képen: önkívületlen állapotban üvöltöttem vele aztán beadtam a válópert

Egy fotókiállításon észrevettem a feleségemet az egyik képen: önkívületlen állapotban üvöltöttem vele aztán beadtam a válópert

Borítókép:  Profimédia/Illusztráció
Színes
Kategória fejléc

Döbbent csend volt a teremben, senki nem értette mi történt.

Sámson a feleségével egy kiállítás megnyitóra voltak hivatalosak. Izgatottan nézegették a fotókat, aztán valami döbbenetes dolog történt. Most az ő történetét olvashatjátok:

Néha az élet a legváratlanabb pillanatokban mutat be. Van, hogy egy fatális véletlen miatt nem érsz oda az állásinterjúra, véletlenül kitörlöd a csaj számát, akit a buliban ismertél meg és olyan is van, hogy a feleségeddel egy szuper randira készültök és másnap szingliként kelsz. Ez történt velem is. Az egyik ismerősöm a városi élet témakörében tartott különböző fényképekből kiállítást és elhívott minket is. Nagyon szívesen mentem, a feleségem is örült, kiöltöztünk szépen, iszogattunk kicsit, beszélgettünk. Ő nagyon szeret eljárni, én jóval otthonülőbb vagyok, így különösen örült, hogy most együtt megyünk valahova.

A helyszín gyönyörű volt, kicsit underground, de hangulatos, sejtelmes fények, mellőzött minden ilyen szokásos karótnyelt udvariaskodást. Valóban egy jó társaság jött össze. Beszélgettünk, fogyott az alkohol, minden képnél kisebb csoportok verődtek össze, akik egymással beszélgetve elemezték a fotókat, a rajtuk látható embereket és próbáltak párhuzamot vonni a saját életükkel. Az egyik ilyen beszélgetésből ezt a mondatot csíptem el: nézzétek meg, milyen szerelmesek, hogy ölelik egymást. Odanéztem és már épp elmosolyodtam volna a meghitt, lekapott pillaton, amikor dermesztő felismerés hasított belém, amit nem is egészen értek, rajtam kívül hogy nem vett észre senki.

A feleségem volt rajta, ahogyan épp csókolózik valakivel. Ahogy közelebb hajoltam, hirtelen a férfi személye is világossá vált: a bátyámmal borult össze. Hirtelen ökölbe szorult a kezem és a feleségem felé fordultam. Nem vagyok büszke arra, ami ezután történt: ráüvöltöttem és nem épp szép szavakkal illettem. Hirtelen minden szempár ránk szegeződött és döbbent csend volt a teremben. A feleségem is értetlenül állt, majd rámutattam a fotóra. Odajött megnézni és láttam, ahogy elsápad. A lebukást nem lehetett kimagyarázni, de nem is tudom akarta-e. Próbált mondani valamit, de nem jött ki hang a torkán.

Szó nélkül felvette a táskáját és kiment az ajtón. Én nem mentem haza aznap. Néhány nap múlva aztán leültünk beszélni. Megkérdeztem mi oka volt a megcsalásra. Itt már higgadtan tudtunk beszélni és elmondta, hogy sokszor magányosnak érezte magát, unatkozott és tulajdonképpen be kellett látnia, hogy az én otthonülő habitusom teljesen megöli az ő kreativitását. Mélyen magamba zuhantam: sokszor mondta, hogy bántja ez a dolog, de sosem tette igazán ellene. Megkérdeztem, hogy esetleg szeretne-e párterápiára menni, de határozottan elutasította. Az elmúlt pár napban átgondolta és válni szeretne. A bátyámmal egyszer beszéltem és nagyon összevesztünk, a család azóta romokban, mert kétlem, hogy bármikor meg tudnék neki bocsájtani. Főleg, hogy a fülembe jutott, hogy azóta már össze is költözött az én (volt) feleségemmel.

Amennyiben szeretnétek ehhez hasonló szomorú sorsokról, kemény döntésekről, vagy csúnya árulásokról olvasni, akkor lépjetek be a Promotions kifejezetten pikáns csoportjába, ahol rengeteg ilyen történettel találkozhattok: IDE kattintva megtehetitek.