Megtalálták Atlantiszt, mindvégig itt volt az orrunk előtt a rejtély kulcsa?

Atlantisz még ma is a világ egyik legnagyobb rejtélye. Létezett-e egyáltalán vagy csak legenda? Mindmáig ez az egyik legtöbbet feszegetett téma, mind a kutatók, mind pedig a laikusok számára. Az elmúlt évtizedekben rengetegen igyekeztek felkutatni, s a világ számos pontján állítják helyiek, hogy bizony ott volt. De akad köztük egy olyan helyszín, amely számos tekintetben eltér a többitől: ez nem más, mint Santorini, a rendezők és turisták által oly annyira kedvelt görög sziget. 

Atlantisz témáját egyébként meglepő módon komolyabb tudományos körök gyakorta elhessegetik, mondván, hogy áltudomány. Noha a létezése évszázadok óta komolyan foglalkoztatja a szakértőket. Voltak, akik egész Amerikát azonosították vele, míg mások Észak-Európába lokalizálták. De az írók, költők soha nem kételkedtek létezésében, ugyanis mindmáig fantáziálnak a modern világunk alatt lévő elsüllyedt paradicsomról.

Az egész történet a híres görög filozófus, Platón feljegyzéseivel kezdődött 

Először az ókori görög filozófus, Platón mutatta be Atlantiszt Timaiosz című művében, amiben Szókratész, Hermokratész (szirakuzai hadvezér), Kritiász (politikus, filozófus) és Timaiosz (filozófus) monologizál. 

Atlantisz leírásával Platón a dolgok keletkezésének és pusztulásának elméletét akarta bemutatni, a világ állandó szétesését és az új rend folyamatos váltakozását.

Kritiász mondja el, hogy az ókori Egyiptom fővárosában, Saisban nagy kultusza volt Neithnek, a teremtéssel, bölcsességgel és háborúval kapcsolatos istennőnek, itt írhatták le először Atlantisz legendáját a templom papjai. Atlantiszt a Kr. előtti 10. évezredbe helyezik. 

Míg egy másik dialógusban Platón részletesen ismerteti Atlantisz táját, állat- és növényvilágát, a társadalom és a kormányzás szerkezetét. Noha egy erről készült dokumentumfilm elmondja, hogy sokak bánatára a pontos helyszínt sosem vetette papírra a filozófia egyik legnagyobb hatású gondolkodója.

A település környékén végzett kutatások azonban új irányba terelték az eddigi nézeteket. Szantorini mellett – egyebek mellett - az is szól, hogy bronzkori városa, Akrotiri a Kr.e. 3. évezredben virágzó kereskedelmi központ volt, modern, többszintes épületekkel, gazdag díszítéssel, fejlett csatornarendszerrel sok kortárs civilizációt megelőzve, ami a Minószi kultúra végét jelentő Théra-kitörésben semmisült meg körülbelül 3600 évvel ezelőtt – írja az index.

Ekkor földrengések és cunamik söpörték el a várost és a közeli szigeteket. Vannak olyan történészek, akik szerint Akrotiri eltűnése ihlette Platón Atlantisz-történetét, amelyet az évszázadok során átörökített szóbeli történetekből és különféle legendákból alkotott. Napjainkban azonban a kutatócsoportok egyre inkább igyekeznek bebizonyítani, hogy a tenger mélyén talált ereklyék Atlantisz városából származnak.

A mesés környezet vagy Atlantisz lehetséges helyszíne vonzza a rendezőket?

Mint ismert, rengeteg filmet forgattak már Santorinin. A helyiek nagy örömére nemcsak az amerikai filmipar, hanem Bollywood is gyakran látogatja a szigetet filmkészítés céljából, ahogyan a németek is. Nézzünk is néhányat ezek közül: Lara Croft – Tomb Raider, amelynek főszerepét a világhírű Angelina Jolie kapta. De itt rendezték például a Wantedet is, ami egy Bollywood alkotás. Továbbá itt játszódott a kedvelt vígjáték is a, The Sisterhood of the Travelling Pants is, amelynek a magyar címe: Négyen egy gatyában.