Novák Katalin interjút készített Tóth Gabival, a két édesanya kedélyesen beszélgetett egymással
Olvass tovább...
Nem csitul a Tóth Gabi balhé, a hősök terén tartott tüntetésen pellengérre állították.
A tegnapi nap 18 órai kezdéssel rendezték meg a Hősök terén azt a tüntetést, mellyel a gyermekek jogai mellett és a gyermekek jogaiért álltak ki, valamint pénzt is gyűjtöttek arra, hogy egy bántalmazott fiatal (vagy annyi fiatal, amennyi pénz összejön) új életet kezdhessen. A tüntetést békésnek harangozták be, melyre előadásokkal, monológokkal, történetekkel készültek az előadók. Szemfülesek azonban kiszúrhatták, hogy valami más is elhangzott még a műsor elején: egy dal csendült fel, melynek refrénje az elég volt rövid, egyszerű, tömör kifejezés.
Olvass tovább...
Akinek esetleg nem lett volna ismerős a dal, de ami még furcsább, esetleg a dalhoz tartozó hang, annak eláruljuk a megfejtést: Tóth Gabi egyik ikonikus nótája csendült fel, a hivatalos kezdés előtt ezzel szórakoztatták a tömeget. Az énekesnőt nem sokkal a tüntetés megkezdése előtt többen támadták, amiért nem áll ki is nyíltan a kezdeményezés mellett, Gabi azonban erre azt válaszolta, hogy erre akkor lesz hajlandó, ha a szerveződés nem pártspecifikus lesz, hanem valóban egy gyermekjóléti intézkedésről lesz szó.
Továbbá Gabit korábban politikai meggyőződése miatt is bírálták, így a szám, amellyel a műsort nyitották dupla támadás az énekesnő ellen.
Olvass tovább...
Gabi kommentjét egyébként időközben törölték, erre Instagram oldalán reagált, szomorúan vette tudomásul, hogy nem fért el a véleménye bizonyos platformokon. Nem egészen vagyok tisztában azzal, hogy mekkora volt a legnagyobb csarnok, ahol Gabi koncertezett, de hiába a csúnya fricska amit az énekesnő orra alá akartak tolni, reméljük, hogy úgy fogja fel: most 50 ezer emberhez eljutott az egyik szerzeménye.
A dal 2010-ben jött ki, így nem lehet a lejátszási lista összeállítóját azzal vádolni, hogy egy túlságosan friss slágert sikerült az énekesnőtől előkeresni.
Én fogtam kezed,
amíg bírtam veled,
tudom beteges tánc,
a kezemen lánc.
A földhöz kötve börtönödben untam már,tudhatnád.
Én ordítok mindig,
tudtad nem bírom egy helyben, szívem úgy
száll.
Ha nekem is jár egy cseppnyi mámor, egy percnyi száguldás.
Amikor az érzés hív, amikor a vágy szólít, tudom azt:kérdés nincs többé már.
Elég volt, hogy folyton vádolsz, feldúlt szívem nem rád vár, hát felejts el, majd mással játszol, késő most meg bánd.
Elég volt, már nem kell átkozz, rejtsen el a távolság.
Én leléptem, már másra vágyom, bár úgy fáj.
Untam, feledem a múltam, menekülök, máshol vár, ki mosolyog rám.
Ki bízik bennem minden percben bárhol jár ájájáj...
Már átlátok,
átlátszóan álcázod,
tudd meg, hogy sose versz át, a szereped gáz.
Térj magadhoz,
én úgysem várok rád!
Amikor az érzés hív,
amikor a vágy szólít,
tudom azt:kérdés nincs többé már.
Elég volt, hogy folyton vádolsz,
feldúlt szívem nem rád vár.
Hát felejts el,
majd mással játszol,
késő most meg bánd.
Elég volt, már nem kell átkozz.
Rejtsen el a távolság.
Én leléptem,
már másra vágyom,
bárhogy fáj.
Egy álom, mi úgy tört szerte szét,
mint poharam a falhoz csapva száz darabra.
Többnek hittem én.
De jobb így, ha most kell itt a vég,
Majd jön egy új,
ki csak rám vár,
kit nekem szánt az ég!
Elég volt, hogy folyton vádolsz,
feldúlt szívem nem rád vár.
Hát felejts el,
majd mással játszol,
késő most meg bánd.
Elég volt, már nem kell átkozz.
Rejtsen el a távolság.
Én leléptem,
már másra vágyom,
bár úgy fáj.