Kiváltottam a gyógyszeremet és a patikus fiú odacsúsztatott nekem valamit: otthon bontottam ki a csomagot és kővé dermedtem a tartalmától

Ági (34) egészen megdöbbentő üzenetet küldött nekünk, csak sajnos azt nem írta bele, hol kell keresnünk a pajzán patikust:

Nem olyan régen sajnos én is áldozatul estem ennek az őszi-téli, ország háromnegyedét legyaluló nyavalyának és bár nem vagyok nagy medicína használó, de most úgy éreztem, muszáj egy kicsit megtámogatnom a szervezetemet. Le is mentem a közeli gyógyszertárba, hogy bevásároljak pár dolgot. Gondolom mindenki volt már beteg és tudja mivel jár ez kinézetügyileg: kócos haj, melegítőnadrág, vörös orr, bedagadt szemek, a hang pedig a 70 éve dohányzó matrózokra emlékeztet. Tehát így indultam útnak. Oda is értem, nagy sor volt előttem, de kivártam, addig telefonozgattam, nézelődtem: mit árulnak, mit lehet kapni.

A nagymamámról rémes titok derült ki és én is szerepet játszottam az erkölcsi bukásában: valami olyat tett ami megbocsáthatatlan

Olvass tovább...

Azt vettem észre, hogy mire sorra kerültem ki is ürült a bolt, így három patikusból kettő elment szünetre, én pedig odaléptem ahhoz, aki a pultban maradt. Már épp belekezdtem volna a mondandómba, amikor felnéztem és hirtelen azt kívántam, bár ne így néznék ki, de leginkább: bár ne lennék itt. Egy nagyon csábos, fiatal, valószínűleg az egyetem padjait nem olyan régen elhagyó pályakezdőről lehetett szó, aki már önmagában azzal, hogy ott állt és megkérdezte miben segített, majd mosolygott is mellé, kilóra elcsábított.

Én összeszedtem maradék lélekjelenlétemet és megpróbáltam elmondani miért jöttem, de bekapcsolt a reflex: így egy haldokló csábosságával megkérdeztem, rekedtesen búgó (=dohányzó matróz) hangon:

Mi a panasza? Jött a válasz, ezt pedig már egyértelműen flörtnek fogtam fel, hiszen ha rám nézve nem esett le neki mi a panaszom, akkor ez a fiú vak, vagy már rögtön szerelmes. Ironkodva-pironkodva válaszoltam, úgy nézhetett ki, mintha több személyiségem lenne, mert felváltva voltam elesett, végzet asszonya, de az is egy önálló teljesítménnyel ért fel, hogyha nem is az életbenmaradásért küzdök, akkor se köpjek rá egy adag trutyit.

A patikus fiú szépen kiszolgált, összetette a csomagot, mondta az árat, fizettem, majd egy utolsó mosolygós visszanézés után gyakorlatilag kiestem a boltból a friss levegőre és elvánszorogtam haza. Otthon kipakoltam és a kezembe akadt egy gyógyszer, aminek nem volt ismerős a neve: gyorsan kikerestem, egy homeopátiás vágynövelő volt, a dobozára pedig adagolást is írtak:

A pikáns meglepetés mintha egy szélvész erejével fújta volna el a megfázást. Ott álltam a dobozt szorongatva és nem hittem el. Ilyen létezik? Megtörténhet? Most? Megvártam míg kicsit jobban leszek és felhívtam a telefonszámot, mert azt is írt mellé. Randiztunk párszor, de sajnos kiderült, hogy valóban azt szerette volna, ha szájon át beveszem naponta kétszer, egyéb elfoglaltságokra nem volt kapható a szexi gyógyszertáros, szóval hamar búcsút mondtunk egymásnak. Így még mindig a szinglik táborát erősítem, de legalább már kapok levegőt az orromon is.