„Kicsinállak, te ostoba kis fruska” - Életveszélyes fenyegetést kapott a gondnoktól, a szerződése miatt azonban egy évig még nem hagyhatja el a lakását
Olvass tovább...
Először a céget okoltam, de én voltam a marha.
Szeretném veletek megosztani, hogy milyen baromi szerencsétlen vagyok. Szeretném szidni az Aliexpresszt, de nem tudom, így ez a poszt nem is emiatt íródott, hanem hogy ti ne essetek az én hibámba. A lányom és a párja nem olyan régen költöztek külön lakásba és nem állnak túl fényesen anyagilag. Én a feleségemmel próbálom őket támogatni, ahogyan tudom, de középosztálybeliek vagyunk, sajnos nincs arra lehetőségem, hogy egy egész lakást, vagy akár annak a bútorzatát megvegyem nekik.
Ezért is dobbant meg nagyon a szívem, amikor a Facebookon szembejött egy gyönyörű étkezőasztal székekkel, arcpirítóan jó áron. Rögtön fel is mentem az oldalra, megadtam a kártyaadataimat és rányomtam a rendelésre.
Olvass tovább...
Innentől az izgatott várakozás időszaka következett, 30-40 napot írtak a kézbesítésre, amit cseppet sem bántam. Oda volt írva, hogy kézzel, rendelés után készítik el, így egy igazán kidolgozott, szép, rusztikus darabra számítottam.
Az idő telt múlt és megkaptam a futár cég sms-ét arról, hogy a bútort a mai napon reggel 8 és este 6 között szállítják, szokásos. Aznap otthon maradtam és meg is szólalt a csengő, délután 1 óra magasságában.
Kinyitottam az ajtót és a postás ott állt egy nagyjából 30x30 centis dobozzal és kérte az átvételhez szükséges aláírásomat. Én aláírtam, de a gyanú azért élt bennem, hogy itt valami nem kerek, de átvettem a csomagot.
Olvass tovább...
Nem tudom mire számítottam a csomag kibontásánál, szemmel látható volt, hogy nem azt kaptam, amire számítottam, de azért várakozással teli nyitottam ki a csomagot. Egy babaház bútora volt benne. Teljesen egyezett a képpel: kézzel készített faragott asztal székekkel. Éppen csak 10 centi magasságban. Nagyon szégyellem magam, de ugyanakkor vicces történetnek is tartom: 67 ezer forintot fizettem ki a kézműves termékért, nagyon benéztem. De ez nem szegte kedvemet: átadtam a lányomnak a karácsonyi ajándékot és azt mondtam, hogy a majdani unokám előrehozott karácsonya ez, ő pedig könnyek között köszönte meg.
Utána alaposan megnéztem a leírást, és fel volt tüntetve a méret, szóval ajánlom, hogy valóban, minden apró betűt olvassatok el.