promotions.hu
Sötét mód
Keresés
Menü megnyitás
Hatalmas tabut szegtem meg, hogy együtt legyek a szeretett férfival, megbánásnak pedig már nyoma sincs bennem
Borítókép:  Profimedia/Illusztráció
Színes
Kategória fejléc
Megosztás
Másolás

Én mindig is hittem a fiú-lány barátságban. Talán azért, mert eddig soha nem vonzódtam egy haveromhoz sem. Volt aki szintén havercsajnak tekintett, valamelyikük meg már-már hugicájaként kezelt. Azt, hogy melyik vonzódott hozzám, azt éreztem a szenzoraimmal, láttam hogy esetleg gyengédebben közelednek felém, de mivel nálam ez mindig viszonzatlan maradt, szőnyeg alá söpörtem a gondolatot, hiszen nekem ez mindig kínos volt. 

3 éve megismerkedtem a két legjobb barátnőmmel, akik nélkül már elképzelhetetlennek érezném az életemet. És utólag belegondolva, még hálásabb vagyok, hogy megismerkedtem velük, hiszen általuk ismertem meg B-t, aki mára már nem csak a barátom. Az egyik lánnyal kavartak nagyon sok évvel ezelőtt, de nem jutottak tovább és mára már senki sem nyalogatja a sebeit emiatt, de nekem mégis kínos volt az érzés, amikor egy bulin, ahol B is ott volt, sokat beszélgettünk és az elejétől éreztem valamit, amit olyan férfinél sosem éreztem, akit barátként kezeltem (volna), ráadásul az egyik barátnőmmel szeretők voltak.

Ez rossz, ez tilos, mondogattam magamban sokszor. De amikor volt egy társasági összejövetel a városban és mi előtte találkoztunk mert valamiért igényünk volt egy kis elszeparált időre, éreztem azokat az édes kis pillangókat a hasamban, és mikor az első ital elfogyasztása után úgy nézett rám az asztal felett, mintha a pokol tüzével akarna felégetni, kétségbeesve kerestem a választ, mi lenne most a helyes cselekedet, amit biztosan látott rajtam. Sokat beszélgettünk, egy nagyon jó embert ismertem meg benne, a barátomnak éreztem, megosztottunk sok mindent egymással.

,,Én nem akarom ezt az embert elveszíteni." - így éreztem. Ezért elnyomtam a vágyat, mondván, tönkretenné a barátságot.

Akkortájt a lakásomat felújítottam és panaszkodtam neki, hogy 4 napig nem használhatom a fürdőszobámat. Persze B felajánlotta jó barátként, hogy fürödhetek nála. De akkor már éreztem, mit rejt a segítségnyújtása. Keddi nap volt, a munkahelyemhez egész közel lakik. Megérkeztem meló után a kis motyómmal, és utólag áldom az eszem, hogy raktam el váltó bugyit és sminket.
Miután váltottunk pár szót a kanapén, elindultam zuhanyozni. Minden ki volt készítve. Ahogy folyt rajtam végig a meleg víz, a szemem becsukva, mostam az arcom, lassan a kinyíló ajtó hangjára lettem figyelmes. Utána a derekamra tekeredő karokra, a fenekembe markoló kezekre, a mohó ajkakra ami falta az ajkaimat, a fogakra, ami finoman harapdálta a nyakamat. Nem tiltakoztam, nem akartam ezt már a szőnyeg alá seperni, hagytam, hogy a nedves testemet ölbe kapja és bevigye az ágyába.

Hirtelen megszólaltam a hátamon fekve, látva a nedves ruháját:

,,Jajj, összevizeztelek!"

Mire B. elborult tekintettel annyit felelt: semmi gond, úgyis leveszem.

Így is tett, és onnan már nem volt megállása az egy órán tartó gyönyörnek, amitől a barátságunk magasabb szintre emelkedett. Azóta is boldogan használom B fürdőszobáját, de már nem csak a zuhanytól vagyok bokáig nedves. 

Hasonló tartalmak
Galéria - Van képünk hozzá
Színes
Tech & Tudomány
Helyi Hírek
Időjárás